Vizsgálat indult Nagy-Britanniában a mérgezés brit áldozatának halála ügyében

Az idegméreggel Szergej Szkripal egykori orosz–brit kettős katonai hírszerzőügynököt és lányát, Julija Szkripalt próbálták megölni 2018 márciusában a délnyugat-angliai Salisbury városában.

A vizsgálat hétfői nyitónapján felolvasták Szkripal írásos nyilatkozatát, amelyben a volt ügynök kifejti azt a nézetét, hogy az ellene megkísérelt merénylethez szükség volt Vlagyimir Putyin orosz elnök engedélyére.

Szkripal az orosz katonai hírszerzés (GRU) ezredeseként a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott. Hazájában 13 év fegyházra ítélték, de egy orosz-amerikai kémcsere keretében 2010-ben letelepedhetett Nagy-Britanniában, ahol brit állampolgárságot kapott és a mérgezéses incidensig Salisburyben élt.

A novicsokkal elkövetett mérgezést lányával együtt túlélte, jelenlegi tartózkodási helyüket a brit kormány titokban tartja. Szkripalékat biztonsági okokból a vizsgálóbizottság sem idézte be személyes meghallgatásra.

A brit hatóságok a GRU három ügynökét gyanúsítják a merényletkísérlet elkövetésével. Oroszország ugyanakkor folyamatosan tagadja, hogy köze lenne a Szkripal-ügyhöz.

Néhány héttel a merényletkísérlet után két brit állampolgár, a 45 éves Charlie Rowley és 44 éves élettársa, a háromgyermekes Dawn Sturgess is súlyos mérgezést szenvedett, miután Salisburyben megtalálták a méreganyagot tartalmazó parfümös fiolát, amelyet a Szkripalék elleni támadás elkövetői közterületen elhajítottak.

Rowley-t hosszas kezelés után kiengedték Salisbury kórházából, Dawn Sturgess azonban 2018 júliusában ugyanebben a kórházban meghalt.

Az ő halálának ügyében kezdődött hétfőn nyilvános vizsgálat Salisburyben a brit legfelsőbb bíróság egyik nyugalmazott bírája, Anthony Hughes vezetésével.

A vizsgálóbizottság jogi főtanácsosa, Andrew O'Connor nyitóbeszédében elmondta: Dawn Sturgess szíve a mérgezés miatt leállt, és bár a kiérkező mentők a nőt újjáélesztették és kórházba szállították, a szívleállás okozta agyi károsodás miatt meghalt.

O'Connor szerint a fiolában olyan mennyiségű novicsok idegméreg volt, amely több ezer ember halálát okozhatta volna.

Az Oroszország felelősségét tagadó moszkvai nyilatkozatokra rátérve a főtanácsos a vizsgálóbizottság elé tárt egy levelet, amelyben a brit kormány nemzetbiztonsági tanácsának akkori elnöke, Sir Mark Sedwill néhány héttel a merényletkísérlet után azt írta: ilyen jellegű merénylet elkövetéséhez „csak Oroszországnak voltak technikai eszközei, műveleti tapasztalatai és indítékai”.

Oroszország londoni nagykövetsége ugyanakkor hétfői nyilatkozatában „cirkusznak” minősítette a brit vizsgálatot.

Szkripalékat biztonsági okokból a vizsgálóbizottság nem idézte be személyes meghallgatásra. A volt orosz kettősügynök azonban a bizottságnak írásos nyilatkozatot küldött, amelyben úgy fogalmaz: véleménye szerint Putyin az összes fontos döntést személyesen hozza meg, így „legalábbis engedélyeznie kellett” a novicsokkal megkísérelt merényletet.

Szkripal szerint súlyos büntetéssel kellene szembesülnie bármelyik GRU-parancsnoknak, aki ilyen döntést az orosz elnök engedélye nélkül meghoz.

A volt kettősügynök hangsúlyozza ugyanakkor: jóllehet az ő személyes véleménye az, hogy az ellene megkísérelt merényletet Putyin rendelte el, konkrét bizonyítéka erre nincs.

Szkripal a hétfői meghallgatáson felolvasott nyilatkozatában felfedi: soha nem gondolta volna, hogy Nagy-Britanniában kísérelnek meg merényletet ellene, hiszen ha meg akarták volna ölni, azt a börtönben is megtehették volna.

A meghallgatások várhatóan december elejéig tartanak, a bizottság jövőre teszi közzé vizsgálati jelentését.