Sokáig maradhat észrevétlen ez a veszélyes betegség

A szerv idült gyulladását az immunrendszer hibás működése okozza: a szervezet a pajzsmirigy sejtjeit idegenként kezeli, és ellenanyagot termel annak egyes sejtalkotói ellen.

A Hashimoto-betegség a leggyakoribb, hosszú ideig lappangható pajzsmirigy- és autoimmun betegség: a statisztikák szerint csaknem minden tizedik embert érintheti. Jellemzően fiatalabb korban, 20–40 éves kor között alakul ki, és a nőknél lényegesen gyakrabban. Nem gyógyítható, de jól kezelhető.

A Hashimoto-betegség tünetei

A pajzsmirigy egy belső elválasztású mirigy, az általa termelt és kibocsátott hormonok elsősorban a növekedésre, az anyagcsere állapotára vannak hatással. A Hashimoto-betegség tünetei attól függnek, hogy a gyulladás mennyire károsította a pajzsmirigyet.

Enyhe esetekben tünetmenetesség is előfordulhat, súlyos esetben a pajzsmirigy fájhat vagy feszülhet, de jellemzőbb, hogy a túlműködés vagy az alulműködés tünetei érzékelhetők. Egyes tünetek kialakulásához a következményes vitaminfelszívódási zavar is hozzájárul.

A kezdeti fázisban a túlműködés tünetei jelentkeznek, amelyek a következők:

• a pajzsmirigy megnagyobbodása;
• szapora szívverés;
• megemelkedett vérnyomás;
• hajhullás;
• nyugtalanság, ingerlékenység;
• kézremegés;
• alvászavar;
• fogyás;
• hasmenés;
• menstruációs zavarok;
• magas hőmérséklet tűrésének romlása.

Később az alulműködés tünetei jelentkeznek, ezek a következők:

• hideg végtagok;
• ödéma (vizenyő);
• levertség, depresszió;
• izomgörcsök;
• száraz bőr;
• viszketés;
• törékeny haj;
• menstruációs zavarok;
• meddőség;
• elhízás;
• emésztési zavarok;
• székrekedés;
• libidócsökkenés;
• ízületi fájdalmak;
• fáradékonyság;
• memóriazavar.

A betegséghez társulhat laktózérzékenység és gluténérzékenység, sclerosis multiplex, illetve Crohn-betegség is.

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha a felsorolt, a Hashimoto-betegségre utaló tüneteket észleli, forduljon mielőbb háziorvosához, aki a betegség gyanúja esetén gondoskodik a szakrendelésre történő beutalásról. 

A betegség korai felismerése rendkívül fontos, mert a kezeletlen pajzsmirigyprobléma rizikófaktora az ischaemiás szívbetegségeknek.

A Hashimoto-betegség diagnosztizálása

A betegség diagnózisa fizikális vizsgálattal, speciális vérvétellel – az anti-TPO-, anti TG-szintek vizsgálatával –, valamint szövettani mintavétellel (vékonytű-biopszia) állítható fel.

A biztos diagnózishoz szükség lehet ultrahangvizsgálatra, illetve pajzsmirigy-szcintigráfiára, amely során kis mennyiségű radioaktív anyagot juttatnak a szervezetbe folyadék vagy vénás injekció formájában, és a pajzsmirigy anyagcsere-folyamatait vizsgálják.

A Hashimoto-betegség kialakulásának okai

A Hashimoto-betegségnél a szervezet – hibás immunválasz miatt – olyan ellenanyagokat termel, melynek következtében gyulladás indul el, ami a pajzsmirigy megnagyobbodásával jár, és a szerv hormontermelésének zavarához vezet. A probléma közvetlen oka, hogy a szervezet a pajzsmirigyet idegenként kezeli, és fellép ellene.

Jelenleg nem pontosan ismert, hogy miért indul el a betegséget kiváltó autoimmun folyamat.

Elősegíthetik az alábbiak:

• genetikai hajlam;
• alacsony jódbevitel;
• környezeti ártalmak (pl. szmog);
• fertőzések (vírusok);
• dohányzás;
• stressz.

A betegség kialakulásának egyik oka a szervezet jódhiányos állapota is lehet, de a túlzott jódbevitel is vezethet pajzsmirigyproblémákhoz, ezért a jódpótlás szükségességének eldöntése orvosi hatáskörbe tartozik.

A Hashimoto-betegség kezelése

A betegség kezelésének célja a pajzsmirigy működésének kiegyensúlyozása, az autoimmun válasz erősségének csökkentése. A normális hormonállapot fenntartása általában gyógyszeres hormonpótlással történik, a pajzsmirigy túlműködése esetén a gyógyszeres terápia mellett műtétre vagy izotópos kezelésre is szükség lehet.

Nagy szerepük van az étrendi változtatásoknak is, ami elsősorban az alábbiakat jelenti:

• egészséges táplálkozás (gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrend, teljes kiőrlésű, magas rosttartalmú köretek, olajos magvak fogyasztása);

• cukor, méz, szirupok, az élelmiszerekben lévő cukrok kerülése (pajzsmirigybetegség esetén nagyobb a cukorbetegség kialakulásának esélye);

• tápanyagszegény gyorsételek kerülése;

• dohányzás kerülése, alkoholfogyasztás csökkentése (javasolt a havi egyszeri, egyadagos fogyasztás);

• szelén, vas, kalcium, magnézium, cink és vitaminok pótlása.

Egyes kutatások szerint a tünetek enyhítésében jótékony hatású lehet a teljesen gluténmentes étrend is. Jódhiányos állapotban javasolt jódozott só, tengeri halak és puhatestűek fogyasztása.