Virágszám Szentistvántelepen

Óvni, gondozni kell a majdnem száz éves cseresznyefasort

KRÓNIKA
  • 2024.04.10. - 05:19
Cikk borítókép
Mennyasszony ruhában pompáznak a cseresznyefákA szerző felvétele | A szerző felvétele

Az első világháború után létesült, Budapest határától néhány kilométerre lévő Szentisvántelep egy kilométeres főutcáját 1930 óta cseresznyefasor díszíti, amely virágzáskor egy csodálatos fehér virágalagúthoz hasonlít.

A Budapesthez közeli települést az első világháború után az Akarat Szövetkezet alapította, s az első királyunk nevét kapta. A gondosan megtervezett és kiparcellázott, egy kilométer hosszú, 500 méter széles Szentisvántelep utcáit fákkal ültették be, például a főutcáját cseresznyefákkal, a szélső Zrinyi utcát diófákkal.

A Széchenyi utcai cseresznyefasor
A Széchenyi utcai cseresznyefasor
Fotó: A szerző felvétele

A második világháború után, a szocializmusban nevét túl klerikálisnak tartották, ezért a Budakalászhoz csatolt település neve Budakalász-felső lett. A rendszerváltozás után a HÉV-megállója visszakapta első királyunk nevét.

Virágkoszorúban Szent István szobra a templom kertben
Virágkoszorúban Szent István szobra a templomkertben
Fotó: A szerző felvétele

A száz éves cseresznyefasor ugyan védett, de ennek ellenére néhány „idegen” fát is ültettek a háztulajdonosok az elmúlt évtizedekben. Szerencsére az önkormányzat faültetéssel segíti megvédeni ezt az országban egyedülálló cseresznyefasort, amelyért a lakok is – tisztelet a kivételnek – többet tehetnének, például a fák gondozásával, vagy azzal, hogy az ezer forintos gyümölcsöt leszedik, s nem lepotyogva a járdán taposnak rajta.

A száz éve ültetett utolsó famohikánok egyike, Jaboulay fajta, amely korán érő, ezért gyümölcse nem kukacos
A száz éve ültetett utolsó famohikánok egyike, Jaboulay fajta, amely korán érő, ezért gyümölcse nem kukacos
Fotó: A szerző felvétele

Reklám