Bukarest sír, pedig ő is ezt teszi ma Moszkvával
- 2024.03.07. - 14:36
Több mint száz éve vándorolt a Román Nemzeti Bank aranykészlete és az állam kulturális javainak jelentős része Moszkvába. Az idők folyamán az oroszok sok mindent visszaadtak, de a színesfémet nem. Most Bukarest az EU-t állítaná csatasorba, hogy hozzájusson az „őt megillető” vagyonhoz. Bukarestet nem igen zavarja, hogy közben Brüsszel pont arra készül Moszkvával szemben, amiért ők most is ágálnak.
Javában dúlt az első világháború, amikor Románia megtámadta a központi hatalmakat. Az országot viszonylag gyorsan kiiktatták az Antant soraiból az osztrák–magyar, német és bulgár csapatok, ám még az összeomlás előtt Bukarestből Moszkvába vitték a Nemzeti Bank 91,5 tonnás aranykészletét és az állam legfontosabb kulturális értékeit. Az orosz fővárosban annak rendje és módja szerint született egy átadás-átvételi elismervény annak reményében, hogy ha vége a világégésnek, akkor Bukarest szépen mindent visszakap – írja a Politico.
Ám ahogy változtak a világtörténelem eseményei, úgy lett egyre kuszább a történet, s úgy tolódott egyre messzebb a boldog lezárás esélye. Először Lenin és az általa vezetett kommunisták léptek a színre, akik kijelentették, „Románia Moszkvában tartott aranyalapja megfoghatatlan az oligarchia számára” – s ennek jegyében kerek-perec megtagadták az értékek visszaszolgáltatását.
Az első világháború végét követő években több tárgyalási kísérlet is történt a bolsevik kormány által eltulajdonított román értékek visszaszerzésére. Ezt a kérdést az 1922-es genovai konferencián is megvitatták – gyakorlatilag nullás eredménnyel. Végül amolyan félsikerként a Szovjetunió és a Román Királyság közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállítása közepette, azaz 1935-ben a moszkvai hatóságok visszaküldték a hozzájuk evakuált kulturális kincsek és levéltári anyagok egy részét, de a Román Nemzeti Bank aranytartalékából egy morzsát sem.
A második világháború után, a helyi kommunista rezsim megerősödésével párhuzamosan a szovjetek 1956-ban ismét hazaküldtek egy adag kincset, de a 91,5 tonna arany átadásától mereven elzárkóztak. Egy történet szerint Nicolae Ceaușescu Brezsnyev elvtárstól személyesen érdeklődött a tételről, amire a szovjet pártfőtitkár eléggé élesen reagált, s közölte, ő nem tud semmiféle egyéb dolgokról.
A bukaresti kormány most úgy döntött, megkísérli beemelni a kérdést az EU hivatalos politikájába. Ennek első lépéseként 2024. március 5-én az Európai Parlament épületében megnyílt „A Román Nemzeti Bank Moszkvába küldött és soha vissza nem tért aranykincse – Egy évszázadnál régebbi követelés” című kiállítás, amely a sárga fém hányatott sorsát tárja a közönség elé.
A látogatóban természetesen felvetődnek a történelmi párhuzamok - azaz óhatatlanul eszébe jut, hogy amiért mostanság Románia ágál, éppen azt teszi Moszkvával ez Európai Unió. Hiszen utóbbi sem készül másra, mint hogy mondvacsinált indokok alapján elorozza egy másik állam – ezúttal Oroszország – vagyonát.
