Megbukott az első magyar hangosfilm
Elmaradt a várt siker
- 2024.02.12. - 05:41
Amikor 1917-ben Janovics Jenő megalapította a Corvin Filmgyárat, és Korda Sándort nevezte ki főrendezőnek, majd a cég Európa egyik legmodernebb műtermét is felépítette, úgy tűnhetett, a cég fényes jövő előtt áll – írja a BBCHistory.
A háború utáni megváltozott helyzetben a filmgyár egyre nehezebb helyzetbe került, a kivándorlások miatt is megfogyatkozó gárda pedig nem tudta felvenni a versenyt a külföldről behozott filmek dömpingjével, és 1926-ban csődbe ment.
A kormányzat azonban fontosnak ítélte az önálló magyar filmgyártás ügyét, ezért már 1925-ben létrehozták a Filmipari Alapot és a Magyar Filmirodát. Utóbbi vásárolta fel 1927-ben a Corvin árverésre bocsátott vagyonát, köztük a zuglói telephelyen található műtermet és más épületeket.
Ezeken az alapokon jött létre 1928 utolsó napjaiban a Hunnia Filmgyár Rt., amely hivatalosan 95 éve, 1929. január 1-jén kezdte meg a működését.
A cél immár a hangosfilmek gyártása volt, és a következő években a cég vezetői be is szerezték az ehhez szükséges berendezéseket, majd 1931-ben a Hunnia bemutatta a Jávor Pál főszereplésével készült első magyar hangosfilmet, A kék bálványt. Ez ugyan a mozikban megbukott, de a még szintén 1931-ben elkészült Hyppolit, a lakáj már zajos sikert hozott.
A Hunnia ugyan állami irányítás alatt állt, a forgatókönyveket előzetesen is átnézték, de a cenzúra inkább csak 1939-től lett szigorúbb. A háborúban súlyos károkat szenvedő filmgyárat aztán 1949-ben államosították, ekkor Mafilm néven működött tovább, majd több átalakítás után 1994-ben újra részvénytársasággá alakult. A kezdetekhez való visszatérés itt sem állt meg, néhány évvel később a cég újra állami tulajdonba került, 2022 óta NFI Stúdió néven a Nemzeti Filmintézethez tartozik.
