Orbán Viktor: A magyar kormány továbbra is a béke pártján áll

Az elmúlt két hónapban folytatódott az orosz–ukrán háború, Brüsszelben újabb szankciókat fogadtak el, az energiaárak pedig nem térnek vissza a háború előtti szintre – kezdte értékelését Orbán Viktor miniszterelnök, aki két hónap után ismét napirend előtt szólalt fel az Országgyűlésben.

Orbán ennek kapcsán kiemelte: „Az év végi pénzügyi zárás azt mutatja, hogy Magyarország 4000 milliárd forinttal költött többet energiára előző évben, mint 2021-ben. Ezt a pénzt Brüsszel vette ki a szankciókkal a magyarok zsebéből.”

A miniszterelnök egyúttal azonban felhívta rá a figyelmet, hogy nemrég megismertük Magyarország előző évi gazdasági eredményeit is, ennek kapcsán pedig elmondta: sikerült a költségvetési hiányt és az államadósságot is csökkenteni.

„4,6 százalékos volt a gazdasági növekedés 2022-ben, és soha nem látott szintet ért el az export és a tőkebehozatal” – hangsúlyozta a miniszterelnök.

A háború kapcsán Orbán Viktor ismét kiemelte: „A magyar kormány komoly aggodalommal figyeli, hogy Európa belesodródik a háborúba.”  Egyúttal elmondta: a magyar emberek áprilisban egyértelműen úgy döntöttek, hogy ebből a háborúból ki kell maradni.

Ennek kapcsán a miniszterelnök hangsúlyozta: a kormány támogatja Kína béketervét.

„A háborúban csak a veszteségek mértéke nő napról napra, senki nem tud nyerni” – nyomatékosította a miniszterelnök.

Orbán a háború és az infláció kapcsán emlékeztetett, a magyar kormány továbbra is próbál a lehető legoptimálisabb mértékben beavatkozni a gazdaságba, hogy enyhíteni tudja a hatásokat, ugyanakkor  kiemelte: „Amíg Brüsszel nem vonja vissza a szankciókat, addig nem lehet eltüntetni az inflációt.”

A kormányfő egyúttal azonban újra megismételte: „Év végére egy számjegyű lesz az infláció.”

A miniszterelnök felszólalásában emlékeztetett: a kormány továbbra is aktív lépéseket tesz a szankciók okozta infláció letörésére. Ezek közül a miniszterelnök kiemelte a Széchenyi-kártya Programot, a gyármentő programot és az ehhez kapcsolódó gyármentő hitelgarancia-programot is.

„Elindult 700 milliárdos keretösszeggel a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram. A kkv-kra kiterjesztették a kamatstopot, mindez hatvanezer vállalkozásnak segít. Új nemzeti tőkeholdingrendszer jött létre 1000 milliárd forintból” – sorolta a meghozott intézkedéseket a kormányfő.

Orbán Viktor felszólalásában egyúttal leszögezte, továbbra is marad az extraprofitadó, az így elvont összeg pedig a rezsivédelmi alapba kerül. „Ezzel 2023-ban is marad a rezsicsökkentett ár az átlagfogyasztásig, így minden magyar család továbbra is 181 ezer forintot spórol havonta.”

A miniszterelnök a gyermekvédelemre is kitért felszólalása végén, kiemelve: aggasztó mértékben nő a gyermekpornográfiával kapcsolatos esetek száma Magyarországon. Orbán ennek kapcsán hangsúlyozta, minden afelé mutat, hogy a genderpropagandát nem lehet viccként kezelni.

„Az efféle dolgoknak nincs semmilyen keresnivalójuk az országban, főként nem az iskolákban” – hangsúlyozta a miniszterelnök, valamint hozzátette: „Ha Brüsszel mentegeti a menthetetlent, akkor is maradjon Magyarország a normalitás szigete.”

A miniszterelnök felszólalását több baloldali képviselő is kritikával illette. A jobbiknak a élelmiszerár stop nem tetszett, az MSZP ezzel szemben kibővítené azt. A Momentum sérelmezte a genderkérdést, az LMP ismét az akkumulátor gyárak ellen hergelt, míg Gyurcsány Ferenc újfent feleségét ajánlotta az emberek figyelmébe.

Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője ezekkel szemben méltatta a kormány békével kapcsolatos erőfeszítéseit, valamint méltatta a nemzeti konzultációt is, amit igazi hungarikumnak nevezett.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője felszólalásában kiemelte, mindnyájunk közös érdeke, hogy elkerüljük a világháborút. A frakcióvezető szerint Magyarország nyomás alatt áll, hiszen több nyugati ország is a fegyverszállításokat követel. Ennek kapcsán Kocsis Máté hangsúlyozta: „A parlamentnek határozott álláspontot képviselnie, hogy ellenálljon a politikai nyomásnak.”

A Fidesz frakcióvezetője egyúttal nem kímélte Gyurcsány Ferencet sem, akit emlékeztetett rá, hogy a 2008-as grúziai orosz katonai agresszió során magánlátogatáson utazott feleségével Moszkvába.

„Ön egy katonai agresszió után ment Moszkvába, majd pedig a magyar olajipari vállalatot kijátszotta egy orosz cégnek, az több mint arcátlanság. ” – nyomatékosította Kocsis Máté.

Orbán Viktor viszontválasza nyitányaként kiemelte, alapvető probléma a baloldal és a polgári oldal között, hogy máshogyan látják a háború és Ukrajna kérdését.

„Önök egy szintre emelik Magyarországot Ukrajnával, mindent megadunk nekik, de Ukrajna érdekei nem előzhetik meg Magyarország érdekeit.” – nyomatékosította a miniszterelnök. Ennek kapcsán a miniszterelnök ugyanakkor hangsúlyozta: „Ameddig lehet elmegyünk Ukrajna támogatásával, de egy bizonyos ponton túl nem lehet.”

Orbán egyúttal elmondta, van egy dolog amiben egyetértenek a baloldallal, hiszen nem akarunk orosz fenyegetésben élni, és nem akarunk közös orosz-magyar határt. A miniszterelnök ugyanakkor azt is kiemelte, a békéhez vezető első lépés a tűzszünet.

"Először tűzszünet van, ha szerencsénk van, akkor a béketárgyalás megoldást hoz, ha nem, akkor kiújulhatnak a harcok."

Az infláció kapcsán a kormányfő emlékeztetett 10 gazdasági intézkedés közül 6 a kkv-kat segíti, emellett pedig több tízezer vállalkozásnak jelent segítséget, hogy kamatstop van érvényben, valamint komoly hiteltámogatások.

A Momentumnak címezve a miniszterelnök elmondta, a magas iparfejlesztési politika egyik következménye, hogy magasabb a magyar infláció, hiszen többet kell fizetnünk az energiáért, miközben nincsen saját forrásunk.

"Ezt a gazdaságpolitikai irányt mi magunk választottuk" – emelte ki a miniszterelnök.

Tordai Bencének címezve Orbán kiemelte: Itthon a növekedés 4,6 százalék volt, és nem recesszió. Emellett hangsúlyozta, van rá esély, hogy 2023-ban is legyen gazdasági növekedés.

Az akkumulátor gyár ellen kardoskodó LMP-nek címezve a kormányfő feltette a kérdést: "Hogy nézne ki az ország külföldi beruházás nélkül?" A miniszterelnök ennek kapcsán emlékeztette, a nemzeti tőke megerősítése miatt szükség van külföldi beruházásokra.

"Egy 10 milliós tőkehiányos ország esetében jól kell összeilleszteni a saját tőkeerőt és a külföldi beruházásokat." – hangsúlyozta.

Orbán Viktor viszontválaszának végén a Mi Hazánk képviselőihez fordulva arra kérte a pártot, hogy támogassák a svéd és finn NATO-csatlakozást, mivel ez nemzetstratégiai érdek Magyarország szempontjából.

Zárásként a miniszterelnök azt kérte a baloldali pártoktól, hogy a realitásokkal hozzák összhangba a szociális elvárásaikat, hiszen várhatóan a 2024-25-ös év lesz az, amikor lehet majd bővülésről beszélni.