A háború inkább a keleti ország­rész ingatlanpiacát alakítja

A dél-alföldi régióban töretlen a kereslet, jellemzően továbbra is a falusi csokos ingatlanok iránt

GAZDASÁG
  • 2022.04.06. - 01:09
Cikk borítókép
Az új építésű ingatlanok piacán országosan nincs megtorpanásMH/Katona László | MH/Katona László

Magyarország északkeleti részén átalakíthatja az ingatlanpiacot, amennyiben a szomszédos országból érkezők tartós menedékre lelnek, nőhet a kereslet főleg a keleti országrészben és a fővárosban, ahol munkalehetőségek várják őket. Lengyelországba kétmillió ukrán menekült érkezett, ők bérlőként jelennek meg az ingatlanpiacon.

Az OTP Ingatlanpont hálózatának tapasztalatai alapján az orosz–ukrán fegyveres konfliktussal összefüggésbe hozható változások elsősorban az északkelet-magyarországi régióban tapasztalhatók, onnan több meghiúsult ügyletről, visszalépésről és a kereslet megtorpanásáról érkezett hír. A hátterében elsősorban a bizonytalanság áll, ami máshol is tapasztalható, de ebben a térségben a legerősebb. Országos átlagban azonban egyelőre nincs jelentős kereslet-visszaesés – válaszolták lapunk megkeresésére az OTP Ingatlanpont szakértői. Hozzátették, a dél-alföldi régióban látunk változást, ott töretlen a kereslet, jellemzően továbbra is a falusi csokos ingatlanok iránt. Hasonlóképpen az új építésű ingatlanok piacán sincs megtorpanás, és ez országosan jellemző. A fegyveres konfliktus hatására elszabaduló infláció és forintgyengülés miatt megfigyelhető jelenség, hogy a külföldi érdeklődők száma növekszik.

A szakértők szerint a bérleti piacra a menekülők megjelenése is kihatással van. A piaci szereplők eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy az Ukrajnából érkező menekülők a keresleti oldal növekedését okozva az átmeneti lakásbérleti piacon jelentek meg, elsősorban az ország keleti területein, lehetőleg közel a határhoz vagy a nagyobb városokban, ahol könnyebb munkát találni.

A növekvő kereslet általában együtt jár a bérleti díjak növekedésével, ugyanakkor jelen helyzetben az Ukrajnából menekülőknek humanitárius okokból gyakran a piaci árnál alacsonyabb díjat számolnak fel a tulajdonosok, így rövid távon az áremelkedés nem biztos, hogy jelentkezik. A kialakult helyzet emellett a kínálati oldal bizonyos szűkülését okozhatja, azonban a szakértők szerint megjósolhatatlan, hogy a hazájukat elhagyni kényszerülő menekülők mekkora része marad hosszú távon is Magyarországon, esetleg telepedik itt le.

Ha az Ukrajnából érkezők tömegével jelennek meg az adásvételi piacon, az a keresleti oldal bővülését okozhatja, területileg feltételezhető, hogy Budapest, illetve a kelet-magyarországi nagyobb városok vonzáskörzetében, ahol a munkalehetőségek nagyobb számban állnak rendelkezésre. Ismert, a magyar kormány nem csupán a menekülők ellátásáért tesz meg mindent, hanem munkalehetőséget is igyekszik biztosítani számukra. Ami az ingatlanokat illeti, a keresletnövekedés az árak területileg koncentrált emelkedését vonhatja maga után.

Amennyiben az orosz–ukrán konfliktus elől menekülők megfelelnek az otthonteremtési támogatások igénybevételi feltételeinek, és élni fognak ezekkel a lehetőségekkel, ez az állami támogatások iránti igények növekedését okozhatja, áttételesen pedig az ingatlanpiaci kereslet növekedésével és az értékesítési idő csökkenésével járhat. Ez a folyamat feltételezhetően a keleti országrészre koncentráltan jelenhet meg.

Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője lapunk megkeresésére arról számolt be, országszerte még nem érzik az ukrán helyzet miatt eltérő különbségeket, átmenetileg a nagyvárosokban, főleg Budapesten jelentkezett nagyobb kereslet, illetve sokan a határ közelében, a keleti országrészben várják a helyzet javulását (igaz, ők javarészt szállásokon vannak).

Lengyelországban viszont a keleti határokon túli katonai műveletek jelentős hatással vannak a helyi ingatlanpiacra. Csaknem kétmillió ukrán menekült érkezett már az országba, közülük háromszázezren Varsóba. Ők elsősorban a családjaiknál találtak menedéket, de jelentős részük a bérlakáspiacon jelenik meg potenciális bérlőként. „A lehetőségek azonban egyre szűkülnek, így sokan fordulnak az Airbnb-modellt tükröző, rövid távú rendszer felé, ami így kevésbé gazdaságos számukra” – árulta el Marcin Janczuk, a Duna House lengyel leányvállalata, a Metrohouse marketing vezetője.

Segítség az otthonteremtéshez

Vásárláskor több millió forintos megtakarítást jelenthetnek az állami támogatások
 

Hitelből ingatlant vásárolni akár drágább is lehet, azonban megfelelő konstrukcióval vagy pénzügyi szakértő igénybevételével csökkenthetők a költségek. Az állami otthonteremtő támogatások több millió forinttal faraghatják le a vételárat – közölte tegnap a Duna House. Kifejtették, a vevő számára a vételár mellett a legjelentősebb költséget a vagyonszerzési illeték összege jelentheti, ami akár több millió forintot tehet ki. Az illeték mértéke a vásárolt ingatlan vételárának négy százaléka, amit a vevő köteles megfizetni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.


Csokkal történő vásárlás esetén ezzel a költséggel nem kell számolni. Újlakás-vásárlásnál pedig az ötszázalékos lakásáfa is visszajár akkor, ha a vevő csokot vett fel. A vásárlónak jelent pluszköltséget az ügyvédi munkadíj is, ennek mértéke változó, általában a vételár fél százalékát szokták felszámolni. Az eladónak is jelentkeznek költségei, ilyen tétel a kötelező energetikai tanúsítvány, amelynek összegét az ingatlan nagysága, besorolása, elhelyezkedése határozza meg. Ingatlanközvetítőt is igénybe lehet venni, ennek a költsége általában az eladási ár három-öt százalékát teszi.

Ha valaki hitelből vásárol, a hitelbírálathoz az első lépés az ingatlan értékének felmérése értékbecslő segítségével, valamint az adásvételi szerződés közjegyzői hitelesítése, amelyek ára több tízezer forint is lehet. Ezután a hitelszerződés alapján a földhivatalban 12 600 forintos szolgáltatási díjért cserébe a bank bejegyezteti magát, ami széljegyként megjelenik az ingatlan tulajdoni lapján. A bankok hitelfelvételnél kötelezik az ügyfeleket lakásbiztosítás kötésére, függetlenül attól, hogy lakáscélú vagy szabad felhasználású kölcsönt vesznek-e fel. Általában később és csekélyebb összeggel jelentkezhetnek az egyéb adminisztrációs költségek, mint például a szerződésmódosítási, fedezetminősítési vagy folyósítási díjak.
(MOA)

Reklám