Márki-Zay nyilatkozatai a 2010 előtti szocialista világot idézik

A baloldal kormányfőjelöltje, Márki-Zay Péter azt sugallta, hogy a növekvő üzemanyagárakra – a 480 forintos felső határ hatósági rögzítése helyett – jobb megoldás lenne, ha az emberek kisebb vagy hibrid gépjárművet vásárolnának, illetve nem egyesével, hanem többen mennének együtt munkába, emlékeztet a Századvég, hozzátéve: a hódmezővásárhelyi polgármester a rezsicsökkentés alternatívájaként felvetette, hogy „kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni”, valamint ostobaságnak nevezte, hogy a világpiaci árakat „meg lehet állítani a határon”.

A szóban forgó kijelentésekre tekintettel a Századvég feltérképezte, hogy milyen hasonlóságok vannak Márki-Zay „válságkezelési” javaslatai, és a 2010 előtti szocialista politika alakítóinak látásmódja, illetve a társadalmi-gazdasági kihívásokra adott reakciói között és megállapította, hogy a baloldal korábban is a megszorítások pártján állt, így a baloldal miniszterelnök-jelöltjének említett felvetései nem meglepőek abból a szempontból, hogy a hazai balliberális erők válasza a jelentkező válsághelyzetekre hagyományosan az emberek és vállalkozások terheinek növelése volt. Többek között

• 2002 és 2010 között a baloldali kormányok több mint 40 alkalommal emeltek adót,
• Gyurcsány Ferenc megszüntette a családi adókedvezményt az egy- és kétgyermekes családok esetében, a háromgyerekesekét pedig 60 százalékkal csökkentette,
• 2007-ben és 2008-ban több mint 14 000 pedagógust bocsátottak el, több mint 100 iskolát zártak be, 748 iskolát beolvasztottak más intézményekbe, így összesen 1000 település maradt helyi iskola nélkül,
• bevezették a felsőoktatási tandíjat, a kórházi napidíjat, valamint a vizitdíjat, melyeket a 2008-as népszavazás törölt el,
• bezárták a Schöpf-Merei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központot, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet (OPNI), valamint a Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézetet, továbbá összevonták, illetve leépítették a Szent Margit Kórházat, a Budai Gyermekkórházat és a Szent János Kórházat,
• befagyasztották a közszféra béreit, megszüntették a 13. havi bért,
• végezetül visszavonták a 2009-es és 2010-es nyugdíjkorrekciót, és eltörölték a 13. havi nyugdíjat.

A Századvég ennek alapján megállapította, hogy Márki-Zay Péter bukott szocialista mintát követ.

"A 2010 előtt regnáló balliberális tömb közömbössége az emberek és a gazdasági szereplők mindennapi problémái iránt azonban nem pusztán az említett megszorító intézkedések végrehajtásában öltött testet, hanem – hasonlóan Márki-Zay jelenlegi megnyilvánulásaihoz – a baloldali politikusok kommunikációjában is" - emeli ki a Századvég, hozzátéve: Gyurcsány Ferenc 2006-ban az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén – a munkaadókat bírálva – kijelentette: „El lehet menni Magyarországról! Itt lehet bennünket hagyni, kérem szépen! Tessék! Lehet menni!”.

"Ugyanebben az évben Kóka János, a Gyurcsány-kormány egykori gazdasági minisztere úgy reagált arra, hogy az általa vezetett minisztérium dolgozói tiltakoztak az elbocsátások ellen, hogy »a mocsár lecsapolásáról nem a békákat szokták megkérdezni«. Szintén Kóka a Magyar Tudományos Akadémia szerepéről úgy vélekedett, hogy »az MTA-nak azon területeit, amelyek nem szolgálják közvetlenül a versenyképességet, a földdel kell egyenlővé tenni, mert csak porosodó iratokat gyártanak«. Emlékezetes továbbá, hogy Veres János, Gyurcsány egykori pénzügyminisztere – hazánk valós gazdasági helyzetének leplezése céljából – a 2006-os országgyűlési választások előtt azért tiltotta meg a minisztériumi beosztottjainak, hogy a költségvetési folyamatok alakulásáról pontosabb számításokat végezzennek, mert abból nézete szerint »politikai ügy”«lett volna, mivel »Magyarország egy ilyen ország«" - sorolja a példákat a Századvég.

"Világosan látható tehát, hogy Márki-Zay Péter mind a javaslatai – amelyek keretében újabb és újabb terhekkel sújtaná az embereket és a vállalkozásokat –, mind a politikai stílusa tekintetében maradéktalanul azonosult a baloldal évtizedek óta követett irányvonalával. Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy a magyar választók 2010 óta három egymást követő országgyűlési választáson mondtak nemet a bukott szocialista politika visszatérésére" - szögezi le a Századvég elemzése.