A jelenlegi éghajlatváltozás nem példátlan. Nem lenne szabad a hatalmas - az ember által megállíthatatlan - természeti erők sokszínű és örökös éghajlat-változtató hatásának mai megnyilvánulásait egyetlen tényezőnek (az antropogén szén-dioxid-kibocsátásnak) tulajdonítani - írta az Energiapolitika 2000 Társulat a alapunkhoz eljuttatott közleményében.
Míg a klímaváltozás tudományos viták tárgya, addig az ENSZ IPCC által sugallt és az Európai Bizottság által kialakított program, a „Fit for 55” realizálhatósága már mérnöki számítás kérdése- írta az az Energiapolitika 2000 Társulat, majd hozzátették, hogy ezek a számítások azt mutatják, hogy sem a 2050-re kitűzött zéró globális szén-dioxid kibocsátás, sem a 2030-ra kitűzött 55 százalékos csökkentés (1990-hez képest) nem valósítható meg. Különösen nem valósítható meg nap- és szélenergiával, mert egyrészt ezek teljesítménye erősen változó és a tárolás országos, vagy európai méretekben megoldhatatlan, másrészt akkora területeket kellene lefedni ezekkel a megújuló erőművekkel, mint Lengyelország és Magyarország teljes együttes területe, ami az európai tájkép lerombolását, a természeti környezet súlyos károsítását jelentené.
A jelenlegi energiaellátási problémák, az energiaárak növekedése, az európai villamos energia rendszer összeomlás közeli állapota januárban, már jelzik e hibás politika várható következményeit.
Éppen ezért az Energiapolitika 2000 Társulat nyomatékkal felhívja a figyelmet a következőkre:
