Sportállampolgárság
Korner
- 2021.03.31. - 00:15
Összeszorult szívvel hallgattuk a magyar úszóbajnokságon a szerb–magyar állampolgár Szilágyi Csaba nyilatkozatát az M4 Sporton az 50 méteres mellúszás döntője után, amely szerint ez volt az utolsó magyar bajnoki aranyérme.
Nem indul többé, mert úgy látszik, ő „nem elég jó magyar” a szövetségnek ahhoz, hogy a jövőben pontokat szerezzen hódmezővásárhelyi klubjának. Már éppen elkezdtünk csúnyákat gondolni a szőrösszívű hazai szövetségről és annak vezetőiről, amikor kiderült, az éremnek van másik oldala.
Történetesen az, amit Wladár Sándor olimpiai bajnok úszó, szövetségi elnök el is mondott a Nemzeti Sportnak. Hogy nagy különbség van a kettős állampolgárság és a sportállampolgárság között. Sportállampolgársága (egyszerre) csak egy lehet bármely élsportolónak, történetesen az, amely ország színeiben versenyez. Aki nem akar (és Szilágyi nem akar) a nemzetközi versenyeken magyarként versenyezni, az ugyan indulhat a magyar bajnokságon, sőt, érmet is szerezhet, de teljesítményéért nem jár pont, se komoly anyagi támogatás az egyesületének.
Ezt a pénzt ugyanis azoktól a kluboktól veszi el az ügyesen igazoló egyesület, amelyeknél érdemi utánpótlás-nevelés folyik. Ahol olyan versenyzőket nevelnek, akik készek hazájukat képviselni a világversenyeken és az olimpián. A Magyar Úszószövetség múlt decemberben azt a kiskaput csukta be döntésével, amelyen keresztül magyar adóforintokat lehetett kiszippantani a rendszerből.
