Hétértékelő. Az Európai Bizottság nem adta fel azt a törekvését, hogy bevándorlók tízmillióit telepítse le véglegesen Európában, állampolgárságot is adnának a migránsoknak

Olyan politikai állásfoglalást fogadtak el a balliberális többségű Európai Parlamentben, amellyel felül kívánják írni a tanácsi megállapodást – mondta lapunknak Deák Dániel politológus. Az elemző szerint ugyanakkor az egyhangúlag elfogadott múlt heti megállapodás kötőerővel bír az Európai Bizottság számára.
Miután Magyarország és Lengyelország komoly győzelmet aratott az uniós csúcson, és a baloldal eredeti terveitől eltérően nem lehet majd politikai nyomásgyakorlásra használni az úgynevezett „jogállamisági” mechanizmust, ahogyan arra számítani lehetett, a nemzetállamok felszámolásában érdekelt globalista baloldal – köztük Dobrev Klára és Donáth Anna – nem adja fel a küzdelmet, a kudarc után az Európai Parlamentben akartak bosszút állni – jelentette ki lapunknak Deák Dániel politológus. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette, olyan politikai állásfoglalást fogadtak el a balliberális többségű Európai Parlamentben, amellyel felül kívánják írni a tanácsi megállapodást.
Ez ugyanakkor nem fog összejönni nekik – vélekedett az elemző –, hiszen az egyhangúlag elfogadott múlt heti megállapodás kötőerővel bír az Európai Bizottságra nézve. Ezt maga Ursula von der Leyen is elismerte, és világossá tette, hogy a két héttel ezelőtti megállapodásnak megfelelően fog majd eljárni, írásban is garanciát vállalt erre.
Deák leszögezte, az Európai Parlament állásfoglalása tehát csupán politikai véleménynyilvánításnakszámít, annak nem lesz hatása a tanácsi megállapodásra. Az újabb súlyos kudarcot elszenvedő balliberális politikusok így akarták leplezni vereségüket, ezzel akarták elterelni a figyelmet arról, hogy ők is megszavazták a következő uniós költségvetési ciklusról és a helyreállítási alapról szóló megállapodást, amelyet a nemzeti szuverenitásért kiálló magyar és lengyel álláspontnak megfelelően fogadtak el az Európai Tanácsban.
A politológus úgy fogalmazott, szemmel láthatóan a küzdelem nem ért véget, a Soros-hálózat által is támogatott balliberális politikai körök újabbnál újabb eszközöket fognak keresni a szuverén magyar politika megtörése érdekében. Ennek egyik fontos eleme lesz 2021-ben is a bevándorlás ügye, ugyanis az Európai Bizottság továbbra sem adta fel azt a törekvését, hogy bevándorlók tízmillióit telepítse le véglegesen Európában, ráadásul állampolgárságot is szeretnének a migránsoknak adni.
Deák kifejtette, az Ursula von der Leyen által vezetett bizottság korábban már letett az asztalra egy olyan migrációs paktumot, amely tartalmazta a kötelező betelepítési kvótát, ugyanakkor a november végi cselekvési terv, amely az őshonos európaiakhoz hasonló jogokat adna a bevándorlóknak, még a nyíltan bevándorláspárti Jean-Claude Juncker vezette bizottságtól is meglepő lett volna.
A Soros-hálózat tehát komoly befolyással bír az EU-ra, ezért is van szükség további fellépésre ellene, mint ahogyan azt Orbán Viktor is kijelentette a pénteki rádióinterjúja során.
Miközben Brüsszel támadja a szuverenitásáért kiálló Magyarországot, a koronavírus-járvánnyal szemben is folyik a küzdelem – hangsúlyozta az elemző. A vakcina már belátható távolságra van, így hamarosan csökkenhet az egészségügyre nehezedő nyomás. Orbán Viktor most hétvégi és a korábbi gazdaságvédelmi bejelentéseinek köszönhetően a gazdaság is elkerülte a komolyabb problémákat, könnyen kilábalhat a mostani válságból. Míg a 2010 előtti balliberális kormányok megszorítások tucatjait hajtották végre a gazdasági világválság alatt, addig az Orbán-kormány pluszpénzt juttat a vállalkozásoknak és az embereknek.
Deák Dániel a múlt hét történései kapcsán beszélt arról is, hogy a baloldal tovább támadja a járvány elleni védekezést, a mostani gazdaságvédelmi akciótervet is politikai szempontok alapján bírálják.
Karácsony Gergely állítása, miszerint a főváros költségvetése komoly léket kapott, nem igaz, a legfőbb adóforrásnak számító nagyvállalatok iparűzési adójához nem nyúlt a kormány, ráadásul míg a nagyvárosoknak van tartalékuk, a 25 ezer alatti településeknek nincsen, így őket kell elsősorban támogatnia a kormánynak. Emellett a Megyei Jogú Városok Szövetségével is egyeztetett a miniszterelnök, tehát a döntéshozatal az érintettek bevonásával történt.
