A koronavírus hatása az internethasználatra és a digitális szolgáltatásokra
- 2020.11.21. - 19:45
A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások hatásait mérő primer kutatásaink alapján növekedés látható mind az internethasználók, mind a digitális szolgáltatási formákat használók körében. A mobilinternetre előfizetők száma 2,5 százalékkal növekedett, a digitális e-ügyintézési lehetőségeket igénybe vevők száma pedig 10 százalékkal növekedett a pandémia hatására. Az egyéb digitális szolgáltatások terén (e-kereskedelem, e-pénzügyi szolgáltatások, e-közüzemi szolgáltatások) is látható felhasználói létszám növekedés. Az új felhasználók, akik a járvány hatására kezdtek el digitális szolgáltatásokat igénybe venni, 90 százalékos arányban továbbra is tervezik használni azokat - olvasható a Századvég Gazdaságkutató legfrissebb tanulmányában.
A Századvég augusztusi, valamint szeptemberi lakossági primer adatfelvételei során arra kereste a választ, hogy a Covid-19 járvány hatására bevezetett korlátozások miatt változtak-e és ha igen, hogyan a lakossági internethasználati, illetve digitális ügyintézési szokások.
Kutatási hipotéziseik között szerepelt, hogy a tavaszi kijárási korlátozások, illetve a távmunkára és a távoktatási megoldásokra való kényszerű áttérés miatt (is) jelentősen nőtt a lakosság körében az internet használata, az internetezésre alkalmas digitális eszközök, illetve a személyes ügyintézést és vásárlást kiváltó digitális és e-kereskedelmi szolgáltatások iránti kereslet.
Előzetes várakozásaikat azonban csak részben igazolták a témában lefolytatott primer kutatások adatai. Felméréseik alapján a járványhelyzet hatására a mobilinternetre előfizetők csupán 2,5 százaléka vált előfizetővé; nagyobb adatcsomagra pedig a válaszadók 6 százaléka váltott.
A digitális szolgáltatások igénybevétele tekintetében is közel hasonló eredményeket mutatnak a kutatások:
- Az elektronikus ügyintézés területén látható jelentős felhasználóiszám-bővülés: a pandémia mintegy 10 százalékkal (6,2 százalékponttal) dobta meg az e-közigazgatási szolgáltatásokat használók arányát.
- Az e-kereskedelmi felületeket használó internetezők aránya 1-2 százalékkal növekedett.
- Elektronikus pénzügyi szolgáltatásokat a válaszadók 2,2 százaléka kezdett el a járvány hatására használni.
- Az elektronikus közüzemi és egyéb szolgáltatások igénybevétele 2,2 százalékponttal haladja meg a járvány előtti szintet.
A kutatás azonban azt is megerősítette, hogy a magyar háztartásokban az okostelefon a legelterjedtebb digitális eszköz: háztartásonként átlagosan 2,4 okostelefonnal rendelkezik a lakosság. Internetezésre alkalmas mobiltelefonnal a lakosság 80,4 százaléka rendelkezik. Az is bizonyítást nyert, hogy internetet hetente legalább egyszer a válaszadók 78,1 százaléka szokott használni.
Hányan vásárolunk online?
A kutatásukból kiderült, hogy hazai webáruházban, webshopban, hirdetési portálon az internethasználók csaknem kétharmada szokott vásárolni. A legnépszerűbbek ezek közül a hazai domainen bejegyzett webáruházak (pl. alza.hu, edigital.hu, emag.hu, stb.), ezeket az online vásárlásra nyitott lakosság 62,8 százaléka szokta használni.
Előzetes hipotézisükkel szemben a COVID-19 járvány hatása nem szignifikáns sem a hazai, sem a határokon átnyúló online vásárlások esetében a növekedés: mindössze 1-2 százalékponttal (2-4 százalékkal) növelték az e-kereskedelmi felületeket használó internetezők arányát a COVID-19 hatására bevezetett korlátozások.
Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy már a válsághelyzet előtt is mindegyik nagy műszaki, ruházati és élelmiszerláncnak volt online áruháza, így az élelmiszer-házhozszállító cégek március után ugrásszerűen megnövekvő kínálata már egy érett piacon jelent meg, amelynek a keresleti oldalán ugyanazok a háztartások jelentek meg, amelyek korábban is vásároltak online, de ők a korábbinál is többféle árut – és feltehetően nemcsak maguknak, hanem a rokonoknak, szomszédoknak is – rendeltek.
Hányan intézzük az ügyeinket az interneten?
Elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat az internetező felnőtt lakosság 64,8 százaléka szokott igénybe venni. A COVID-19 járvány hatására mintegy 10 százalékkal nőtt az e-közigazgatási szolgáltatásokat felhasználók aránya.
Ugyanakkor továbbra is sokan távol maradnak az ilyen szolgáltatásoktól: az internetező válaszadók 29 százaléka még sosem használt e-ügyintézési szolgáltatásokat. 6,2 százalék válaszolt úgy, hogy a járvány hatására kezdett el ilyen típusú szolgáltatásokat használni.
Elektronikus pénzügyi szolgáltatásokat az internetező felnőtt lakosság 70,4 százaléka szokott rendszeresen igénybe venni, a pandémiás időszak a felhasználói szokásokon nem változtatott jelentősen, mindössze a válaszadók 2,2 százaléka mondta azt, hogy a járvány hatására tért át az elektronikus pénzügyi szolgáltatások valamelyikének használatára.
Magyarországon a digitális ökoszisztéma fejlettségét mérő indexek egyöntetűen hosszú ideje kisebb-nagyobb lemaradást mutatnak az EU átlagához képest. 2020. évi jelentése alapján Magyarország összesítésben egy helyet (22.-ről a 21.-re) javított a 2019-es eredményekhez képest.
A szerény javulás elsősorban a korszerű digitális infrastruktúra terén elért jelentős, illetve – a jellemzően a közösségi médiára szorítkozó – internethasználat terén tapasztalt kisebb előrelépésnek köszönhető.
