Hazánk ellen áskálódnak Brüsszelben

„Talán azért megdöbbentő, mert annyira számítani lehetett rá: egy magyar momentumos képviselő megint azért lobbizott Brüsszelben, hogy a hazájának rosszabb legyen” – így reagált lapunknak Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója arra, hogy a német soros elnökség és az Európai Parlament (EP) tárgyalódelegációja ideiglenes megállapodásra jutott az uniós költségvetéshez kötődő új politikai feltételrendszer létrehozásáról, beleértve a jogállamisági feltételeket. A momentumos Cseh Katalin, a liberális Renew Europe-frakció alelnöke képviselőtársaival együtt üdvözölte a megállapodást, amelynek tárgyalásában részt vettek.

Szánthó szerint tragikomédiába kezd fulladni ez a jelenség, hiszen idehaza kikérik maguknak az ellenzékiek, ha hazaárulózzák őket, miközben külföldön büszkén dicsekednek magyarellenes ármánykodásukkal. Felhívta rá a figyelmet hogy nem eszik olyan forrón a kását, a jogállamiságot az uniós pénzekkel összekapcsoló tervezet, amelyben az EP és az unió soros elnöksége állítólag megegyezett, nemcsak hogy ellenkezik az uniós szerződések szövegével és szembemegy a legutóbbi uniós csúcson elfogadott következtetésekkel, de az EU történetének eddig talán legdurvábban szuverenitásellenes lépése is. Szánthó szerint ez már a parttalanság korlátlansága, hiszen egyfelől továbbra is hivatkozási alap a meghatározhatatlan jogállamiság fogalom, másfelől pedig arra hivatkozva jóformán korlátlanná válna a pénzügyi zsarolás lehetősége is.

„Megint ott vagyunk, ahol a part szakad: Brüsszel azt hiszi, hogy az uniós források könyöradománynak minősülnek, holott az a kommunizmusnak korábban odadobott egész régiónknak történelmi, politikai és gazdasági alapon is jár” – fogalmazott az Alapjogokért Központ igazgatója. Mint mondta, megeshet, hogy a szavakban mindig kompromisszumot és konszenzuskeresést hirdető eurokratákkal szemben valódi nyelvükön, az erő nyelvén kell majd szembeszállni: ugyanis az Euró­pai Tanácsnak nemcsak a fenti tervezetre, de még az uniós költségvetésre és a helyreállítási alapra is igent kell mondania, utóbbiakhoz pedig teljes egyhangúság szükségeltetik és a tagállami parlamenteknek is jóvá kell hagyniuk. „Tehát vagy sikerül felpuhítani az álláspontokat, vagy eljöhet az a pont, ahol a magyar félnek vétóznia kell az egész költségvetési csomagot” – összegezte.

A csütörtöki megállapodást egyébként élesen bírálta több magyar kormánypárti politikus is. Hidvéghi Balázs, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője szerint az uniós forrásoknak a jogállamiság homályos fogalmához való kötésével a politikai zsarolást intézményesítenék. Varga Judit igazságügyi miniszter is elfogadhatatlannak nevezte a feltételrendszert.