Duda Lengyelországát is kettős mércével mérik Brüsszelben
- 2020.07.16. - 16:27
Krokodilkönnyeket hullattak Brüsszelben, amiért az ideológiai csatának is beillő lengyel elnökválasztásból Andrzej Duda jobboldali államfő került ki győztesen. Az Európai Parlament (EP) szocialista frakciójának spanyol vezetője, Iratxe García Pérez Twitteren arról írt, „bánja a szűkös többség véleményét”, a budapesti és a varsói kormány ismert holland liberális bírálója, Sophie in ’t Veldt pedig gyalázatosnak nevezte Duda győzelmét, amit a „homofób kampány” eredményének tud be.
Habár az Európai Parlament eddig sem idegenkedett az ilyesfajta megnyilvánulásoktól, a brüsszeli szerződések felett őrködő Európai Bizottság részéről is akadt, aki Duda ellenzéki ellenfele, Rafał Trzaskowski szekerét tolta látványosan az elmúlt hónapokban.
A testület cseh liberális alelnöke, Věra Jourová gyakorta, igen nagy erővel hangoztatta, hogy a demokratikus értékek fenntartásáért felelős biztosként esze ágában sincs, hogy beleavatkozzon a lengyel belpolitikába, noha mindeközben természetesen több alkalommal megtette azt. A biztos kora tavasszal, a súlyosbodó járványhelyzettel példálózva az EP belügyekkel foglalkozó bizottságának ülésein rendre bírálta Varsó akkor még levélszavazásról szóló terveit, majd a koronavírus-járvány kellős közepén újabb kötelezettségszegési eljárást indított a lengyel igazságügyi reform miatt - írja a Magyar Nemzet négyrészes cikksorozatának harmadik részében.
A konzervatív lengyel kormány ellen – pont ahogy a magyarral szemben is – azt is felhozta a Věra Jourová és a belga Didier Reynders alkotta balliberális tandem, hogy a koronavírus elleni védekezésről szóló intézkedéseik veszélybe sodorják a jogállamiságot.
Az EP illetékes szakbizottsága csütörtökön szavaz egy Lengyelországot épp a jogállam helyzete miatt elítélő állásfoglalásról, ami szeptemberben pedig a plenáris ülés napirendjére kerül. Ebben a képviselők azt kérik többek között az Európai Bizottságtól, gyorsítsa fel Lengyelországgal szemben az uniós hetes cikkely szerinti eljárást. A jelentéstevő, a magyar kormány sorozatos bírálatáról és a migránsvízum ötletének felvetéséről is ismert spanyol szocialista Juan Fernando López Aguilar szerint ugyanakkor az időzítésnek semmi köze a lengyel elnökválasztás eredményéhez; a jelentés tervezete már jóval korábban elkészült.
Jourová erősen sántító állítása szerint akkor sem szólt bele a lengyel belharcba, amikor szintén az EP bizottságában, napokkal a lengyel elnökválasztás második fordulója előtt bírálta Dudát annak családpolitikai elképzelései miatt.
Szomorú, ha a modern Európában vezető politikusok a kisebbségek vegzálásával próbálnak hasznot szerezni – mondta, azt is bírálva, hogy szerinte Duda, a Jog és Igazságosság (PiS) jobboldali kormánypárt jelöltje tévesen vont párhuzamot a kommunista, illetve a szexuális kisebbségek pártját fogó, úgynevezett LMBT-ideológia között.
A témát hazánkban a balliberális média jelentős része, így az Index és a Hvg.hu is átvette, és akárcsak Jourová, természetesen ezek a portálok is félreértelmezték.
Duda elnök az idézett kampányeseményen a gyermekek agymosását és politikai indoktrinációját tulajdonította mind a kommunizmusnak, mind pedig az LMBT-mozgalomnak. Kettős mércéről tanúskodik az is, hogy miközben Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöknek nemrég bocsánatot kellett kérnie, mert szerepelt a közelmúltban választásokat nyert Horvát Demokratikus Közösség egyik kampányvideójában, a baloldali biztostól úgy tűnik senki sem várja el ugyanezt.
A lengyel elnökválasztás a legnagyobb európai pártcsalád, az Európai Néppárt (EPP) soraiba szinte magától értetődően gyűrűzött be. Annak lengyel elnöke, Donald Tusk ugyanis átfogó kampányt folytatott Trzaskowski győzelméért. Tusk – aki maga is a Polgári Platform (PO) színeiben volt lengyel miniszterelnök 2007 és 2014 között – számos Twitter-bejegyzésben karolta fel a varsói főpolgármester jelöltségét, támadta egyidejűleg Dudát.
Emlékezetes maradt, hogy Tusk április végén az akkor még levélszavazásosra tervezett voksolás bojkottjára is felszólította a követőit. Szerepvállalásának pikantériája, hogy mielőtt az EPP elnöke lett volna, Tuskot is lehetséges elnökjelöltként tartották számon. Végül csupán tavaly novemberben oszlatta el az erről szóló híreszteléseket, mondván: a bejelentéssel meg akarja könnyíteni, hogy a lengyel ellenzék mielőbb ütőképes jelöltet állíthasson. Sajtóinformációk szerint az ex-miniszterelnököt főként az tántorította el az indulástól, hogy a stábja által megrendelt közvélemény-kutatás nem jelzett előre neki sok esélyt Dudával szemben. Ráadásul ekkor már sejteni lehetett: ő válthatja Joseph Dault az EPP elnöki székében.
A néppárti viszonyokról mindenesetre sokat elárul, hogy a PO politikusai kikeltek a szintén néppárti Fidesz–KDNP-delegáció ellen, mert az elnökválasztás első fordulója után Novák Katalin, a Fidesz külügyekért felelős alelnöke gratulált Dudának. A PiS az uniós parlamentben a Konzervatívok és Reformerek konzervatív frakciójában foglal helyet, vagyis a néppárti képviselőcsoport riválisa. A Magyar Nemzetnek Deutsch Tamás, a néppárti magyar delegáció vezetője a PO részéről érkezett bírálat kapcsán azt mondta, nem érti, egyesek miért csodálkoznak rá arra, ha a Fidesz berkeiből az azonos társadalomfelfogást vallóknak gratulálnak.
Mint megírtuk, a múlt vasárnapi második elnökválasztási forduló után Orbán Viktor miniszterelnök is az elsők között gratulált Dudának. A balos újságírók ekkor ismét csak a Twittert szórták tele a hírrel, hogy egy néppárti miniszterelnök ilyen gyorsan üzen Varsóba. A teljes képhez tartozik, hogy a szintén néppárti bizottsági elnök, Ursula von der Leyen is a leggyorsabbak között gratulált, ám ez már keveseknél okozott heveny írhatnékot.
