
A Migrációkutató Intézet legújabb elemzésében az elmúlt hetekben fordulatot vett líbiai konfliktust tekinti át - derül ki az Intézet lapunkhoz eljuttatott közleményéből.
Az immáron több mint egy éve tartó harmadik líbiai polgárháború fontos tapasztalata, hogy egy olyan válság esetén sem sikerült egységes és következetes uniós álláspontot kialakítani, amely a kontinens biztonságát közvetlenül is érinti, hiszen az EU vezető tagállamai (lásd az olasz-francia vetélkedést) más-más oldalt támogatnak a háborúban - mutat rá az elemzésben Marsai Viktor kutatási igazgató.
„Mindez nem csupán azzal járt, hogy Európa – hasonlóan Szíriához – lényegében átengedte a helyzet megoldását más, vele esetenként rivális hatalmaknak, hanem sikerült olyan lépéseket is uniós szintű döntésként elővezetnie (például az Irini Művelet), amelyek kifejezetten sértik például a líbiai politikai helyzetben meghatározó Törökország érdekeit” - mutat rá Marsai.
Az elmúlt egy hónap során – a nemzetközileg elismert kormányt segítő fokozott török szerepvállalásnak köszönhetően – jelentősen átalakultak az erőviszonyok a harmadik líbiai polgárháborúban.
Khalífa Haftar tábornok erői több stratégiai jelentőségű települést és támaszpontot is elvesztettek, és kétségessé vált, hogy meddig tudják tartani megmaradt tripolitániai pozícióikat.
Mindez felveti a konfliktus tárgyalásos rendezésének esélyét, ami jelentősen növelheti Törökország geopolitikai befolyását, ugyanakkor vészesen gyengíti az EU és általában az európai hatalmak szerepét a líbiai események alakításában, mutat rá az elemzés, amely arra is kitér: Ankara 2020 februárjában már kijátszotta a ,,migránskártyát”, amikor megnyitotta határait Európa felé.
„Bár ez akkor – részben a koronavírus-járvány miatt – nem járt sikerrel, kérdéses, hogy nem kerül-e elő ismét ez az eszköz annak érdekében, hogy erősebb európai támogatást biztosítson Törökország számára olyan ügyekben, mint a szíriai válság vagy a kelet-mediterrán gázkincs kiaknázása. Különösen, ha nem csupán Ankara, de szövetségese, Tripoli is úgy dönt, nem tartóztatja fel tovább a területén tartózkodó legalább 630 000 külföldit, akiknek egy része szívesen venné Lampedusa felé az irányt” - emeli ki az elemzés, amely teljes egészében itt érhető el.
