„Kiemelkedő kezdeményezés a Hungary Helps program”

– Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt a budapesti konferencián, hogy a keresztény kultúra támadás alatt áll. Mekkora veszély fenyegeti az európai kereszténységet?

– Sok európai szerint két veszély fenyegeti a keresztényeket a kontinensen. A vallásellenes szekularizmus és a muszlimok. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy a muszlim többségű országokból Európába érkező bevándorlók nem mindegyike jelent veszélyt, vannak, akik az Iszlám Állam elől menekülnek, vagyis muszlimok, akik utálják a szélsőségeseket. De ez egy bonyolult kérdés. Idén egyébként lefordítottam a német kormány egyik jelentését a németországi iszlamisták körében jelen lévő antiszemitizmusról, amely már csak azért is érdekes, mert abban a berlini vezetés konkrétan leírja, hogy komolyan kell venni a bevándorlók integrációját azért, hogy meg tudják akadályozni a németországi zsidóságot fenyegető, egyre növekvő veszélyt.

– Európa megosztott a migráció kérdésében, Nyugat-Európában és Brüsszelben is gyakran támadják a magyar kormányt bevándorlásellenes intézkedései miatt. Mit gondol a magyar menekültpolitikáról?

– Csodálom Magyarországot azért, mert megvédi a saját kultúráját. Teljesen más a helyzet például Németországban, ahová rengeteg migránst engedtek be az évek során, nem térhetnek vissza a német lét régebbi fogalmának védelméhez, és ez egyébként is egy érzékeny kérdés a huszadik századi német történelem miatt. Magyarországnak viszont megvan a lehetősége, hogy megvédje a kultúráját, és nagyon fontos a magyar nyelv védelme is. Ha rövid idő alatt túl sok bevándorló érkezik egy országba, kevésbé valószínű, hogy megtanulják a helyi nyelvet. Emellett ha saját gyermekeink nem ismerik a saját nyelvüket, elveszíthetjük a kultúránkat. Az országok teljesen jogosan mondhatják, hogyha hozzánk jössz, vannak bizonyos elvárásaink. Nem tudom elképzelni, miként tudná összetartani a társadalmat egy olyan ország, ahová korlátlanul engednek be migránsokat, de nincs terv arra, hogy mit fognak tenni velük.

– A bevándorlók gyakran nem tudnak vagy nem akarnak integrálódni. Nem ismerik például a fogadó ország nyelvét, nem találnak munkát, csak saját közösségükkel van kapcsolatuk, ez pedig párhuzamos társadalmak kialakulásához vezet. Hogyan lehet hatékonyabbá tenni az integrációt, hogy ez a probléma megoldódjon?

– A nyelvoktatásnak prioritást kell kapnia, és akár pénzügyileg is ösztönözni lehetne a tanulókat, pél­dául egy eredményes nyelvvizsgáért jutalmat kaphatnának. Úgy gondolom, hogy a párhuzamos társadalmakban élő gyermekek a leginkább elszigeteltek, és a kormányoknak emiatt nagyon komolyan kell venniük az ottani oktatást. A nyelv és a helyi kultúra ismerete nélkül ezek a gyermekek nem fogják azt érezni, hogy van jövőjük a fogadó országban, ez pedig veszélyes.

– Európai szinten mi lenne az észszerű válasz a bevándorlásra?

– Európának egyrészt foglalkoznia kell a helyi lakosság jelenlegi helyzetével, ide értve a nemrégiben érkezőket is. Emellett nagyon komolyan kell vennie a bevándorlás jövőjének kérdését. Szerintem Euró­pa nem képes a 2015-ös helyzethez hasonló, újabb migránstömegek befogadására, ezért fontolóra kell venniük a biztonsági együttműködést az unió déli határán. Néhány európai ország nem veszi eléggé komolyan a határvédelem kérdését, pedig kellene. Az illegális bevándorlás rossz a menedékkérők és a fogadó országok számára is, az ellene folytatott küzdelem pedig nem teszi az országokat migránsellenessé, mivel az irreguláris migráció a menedékkérőket is rettenetes helyzetbe hozza.

– A keresztényüldözésről szóló budapesti konferencián szó volt a Hungary Helps programról is. Mit gondol a magyar kormány keresztény közösségeket támogató intézkedéseiről?

– Az egyik kiemelkedő dolog a Hungary Helps programban, hogy ott próbál meg segíteni a keresztény kisebbségeknek, ahol élnek. Ez a fajta segítségnyújtás stratégiai jelentőségű, mivel a kereszténység a Közel-Kelet ősi része, és ezeknek a közösségeknek a megőrzésével társadalmuk szerkezetének egy fontos részét is megőrizzük. Nemrégiben olvastam Szijjártó Péter külügyminiszter egy nyilatkozatát, miszerint Európa biztonsága ma a Közel-Kelet és Észak-Afrika biztonságával, stabilitásával kezdődik. Ez nagyon okos álláspont, mivel sokan úgy gondolják, ezek a térségek túl messze vannak, hogy hatással legyenek Európára, ugyanakkor az ottani stabilitás elősegítése, például a Hungary Helps programmal, amellett, hogy a rászorulóknak segítséget nyújt, stratégiailag is fontos.

– Mi inspirálhat arra egy, a nyugati világban, demokráciában élő embert, hogy csatlakozzon egy dzsihadista szervezethez
a Közel-Keleten?

– Az Iszlám Államhoz csatlakozó európaiak, illetve amerikaiak többsége fiatalember volt. A fiatal fér­fiak hatalmas energiával rendelkeznek, és ha ezt az energiát nem tudják konstruktívan levezetni, akkor negatív utat találhatnak. A szegénység önmagában nem oka a terrorizmusnak, ugyanis sok jólétben élő, képzett ember válik terroristavezetővé, mivel beleragadnak a felszabadulás, utópia, tökéletesség ideoló­giájába. Azon fiatalok számára, akik össze vannak zavarodva, és nincs más alternatívájuk, ezek a szélsőséges csoportok nagyon izgalmasnak tűnhetnek.

– Ankara bejelentette, hogy visszaküldi hazájukba azokat az euró­paiakat, akiket az Iszlám Államhoz való kötődésük miatt török börtönökben tartanak fogva. Mit tehet egy európai állam vezetése azért, hogy fenntartsa az országa biztonságát?

– Néhány ország például úgy döntött, visszavonja azoknak az embereknek az állampolgárságát, akik csatlakoztak a terroristákhoz. Ezek az emberek így valaki másnak a problémájává válnak, ugyanakkor a döntés azt az üzenetet is hordozza, hogy következményekkel jár, ha valaki dzsihadista csoporthoz csatlakozik. Vannak olyan fiatalok is, akik miután csatlakoztak az iszlamistákhoz, rájönnek, hogy nem tudják elképzelni a jövőjüket a szélsőségesek között. Rendkívül fontos kiutat ajánlani azok számára, akik komolyan keresik azt.