Könyvet jelentetett meg Mátyás királyról az OBH
- 2019.09.17. - 12:05
Mátyás király számára nagyon fontos volt, hogy a bíráknak legyen tisztessége, becsülete, a jogviták pedig rendezett keretek között folyjanak - mondta Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke kedden, az I. Mátyás és az igazságszolgáltatás című könyv bemutatóján, az Országgyűlés Múzeumában.
A kötetet az OBH a 2018-as Mátyás király emlékév keretében adta ki, és a szeptember 17-e és 20-a közötti bíróságtörténeti hét alkalmából jelent meg.
Handó Tünde elmondta: tavaly két nagy konferenciát tartottak, és az elhangzott az előadásokból állt össze a kötet, amelyből kibontakozik, mit jelentett Mátyás király idejében a joguralom. Az OBH elnöke kiemelte: Mátyás király kiemelkedő tette volt, hogy a Decretum Maiusban, vagyis egy írott kötetben összefoglalta hatályos törvényeket, amely később elvezetett a Werbőczy-féle Tripartitumig, majd a Corpus Juris Hungarici-ig (a nem hivatalos törvénytárig), amelynek utolsó kötetét 1911-ben adták ki. Érdekes, különleges, bíróként szívet dobogtató, hogy Mátyás törvényeinek kétharmada a bíráskodással, perjoggal foglalkozik, ezeket pedig akár ma is megszövegezhettük volna - jegyezte meg az OBH elnöke, majd hozzátette: Mátyás király számára fontos volt, hogy a bíráknak legyen tisztessége, becsülete, a jogviták pedig rendezett keretek között folyjanak.
Handó Tünde jelezte: egyik kedvenc törvénye Mátyás királytól, amelyben az uralkodó előírta, hogy a pert mindenki a saját megyéspüspöke előtt indítsa meg, és innen vigye fellebbezés útján Rómába. Mátyás király felismerte, hogy a nemzeti szuverenitás letéteményese a bíróság, amit az uralkodó megerősíthetett azzal, hogy előírta, elsőként a magyar bíró foglalkozzon az üggyel - jegyezte meg. Az OBH elnöke kiemelte azt is, hogy Mátyás király volt az, aki elindította a magyar jogászságot, amikor észak-itáliai egyetemekre küldte tanulni a későbbi jogászokat.
Rédl Károly, Országgyűlési Könyvtár igazgatóhelyettese arról beszélt, a kötetben nemcsak Mátyás király és az igazságosság témája jelenik meg, hanem a krónikaírás, Mátyás törvényei, dekrétuma, a dekrétum magánjogi társadalomképe, Mátyás igazságszolgáltatása a populáris kultúrában, a levélíró Mátyás, visegrádi palota, valamint a középkori és kora újkori vesztőhelyek archeológiája. Úgy fogalmazott, hogy Mátyás uralkodói habitusa búvópatakként húzódik végig a köteten.
Szólt arról is, hogy Mátyás király számára a legfontosabb a bíráskodás perjogi szabályozása volt, fel akarta számolni a visszaéléseket és a perek elhúzódását, de odafigyelt a részletekre, például az ügyvédi visszaélésekre, és előírta, hogy egy ügyvéd legfeljebb 14 ember ügyét vállalja el. Részben ezek miatt az intézkedések miatt Mátyás nevével összefonódott az igazságosság, okosság, bátorság, leleményesség, ő lett a mértékletes, erős, bátor, példamutató, emberséges, tréfakedvelő uralkodó - jegyezte meg.
Osztovits András, a Magyar Igazságügyi Akadémia igazgatója a kötetet méltatva elmondta, a Decretum Maius új fejezetet teremtett a magyar jogtörténetben azzal, hogy megteremtette a jogi ügyek kiszámíthatóságát, hiszen a szokásjogot általános érvényű, írott normák váltották fel, így kiszámíthatóvá vált a jogi élet, ami a jogbiztonság legfontosabb összetevője. Hozzátette: Mátyás királynak át kellett formálnia az igazságszolgáltatás rendszerét is.
A kötetet Peres Zsuzsanna és Révész T. Mihály szerkesztette.
