Ukrán képviselők az alkotmánybíróságon támadják meg a parlament feloszlatását

KÜLFÖLD
  • 2019.05.22. - 14:03
Cikk borítókép
Zelenszkij még áprilisban, a törvény parlament általi megszavazásakor ígéretet tett arra, hogy hivatalba lépése után megvizsgálja a nyelvtörvényt abból a szempontból, hogy tiszteletben tartja-e a jogszabály minden állampolgár jogaitAFP/NurPhoto/STR | AFP/NurPhoto/STR

Az ukrán parlament képviselői az alkotmánybírósághoz készülnek fordulni a parlament feloszlatásáról hozott államfői döntés miatt - közölte Andrij Parubij házelnök a törvényhozás szerdai rendkívüli ülésén, hozzátéve, hogy ő is támogatja a kezdeményezésüket.

A házelnök kijelentette, hogy szerinte ellentétes az alkotmánnyal a törvényhozás feloszlatása. 
Volodimir Zelenszkij elnök hétfői beiktatásakor mondott beszédében jelentette be, hogy feloszlatja a parlamentet, majd kedden kiadta az erről szóló rendeletet, amely hatályba lép, mihelyt megjelenik a hivatalos közlönyben. 

A parlament napirendre sem tűzte az elnök törvényjavaslatait
Az ukrán parlament szerdai rendkívüli ülésén még csak napirendre sem vette Zelenszkij egyik beterjesztett törvényjavaslatát sem.

Leszavazták a képviselők, hogy napirendre kerüljön a választási törvényt módosító javaslata, amelyben az államfő kezdeményezte az áttérést a vegyes rendszerről a tisztán pártlistásra, valamint az ötszázalékos parlamenti bejutási küszöb leszállítását három százalékra. Az indítvány tárgyalását mindössze 92 képviselő támogatta a szükséges 226 helyett. 
Nem tűzték napirendre a választási folyamat során zajló közbeszerzésekről szóló előterjesztését sem, mivel emellett is csak 127 képviselő szavazott. 
Megvitatandó kérdés hiányában Andrij Parubij házelnök berekesztette az ülést.

Zelenszkij a parlament feloszlatását azzal indokolta, hogy a jelenlegi törvényhozás iránt rendkívül gyenge a lakosság bizalma - a felmérések szerint mindössze négyszázalékos a támogatottsága -, jogi szempontból pedig a kormánykoalíció már évek óta nem létezett, azaz miután a három „kis” koalíciós párt, a Haza (Batykivscsina), az Önsegély és a Radikális Párt kilépett a koalícióból, a bennmaradó két nagy pártnak, Porosenko blokkjának és az Arszenyij Jacenyuk volt miniszterelnök vezette Népi Frontnak összesen együtt már nem volt többsége a törvényhozásban, de ezt „titkolták”. Az államfőnek az alkotmány jogot biztosít arra, hogy ha több mint harminc napja nincs kormánykoalíció, feloszlassa a parlamentet.

A Népi Front azonban a múlt héten bejelentette, hogy kilép a kormánykoalícióból, amivel az megszűnik létezni, és felhívta a pártokat egy új, parlamenti többséget élvező koalíció megalakítására. Erre pedig az alkotmány 30 napot biztosít a parlamenti frakcióknak, és ez idő alatt nem oszlatható fel a törvényhozás. 

Parubij kijelentette: nem talált az alkotmányban olyan pontot, amely felhatalmazná az államfőt arra, hogy megítélje, létezik-e a koalíció vagy sem. „Mellesleg én mint a parlament elnöke sem dönthetek ebben” - tette hozzá. Leszögezte, hogy ezért ő a koalíció felbomlásának időpontjaként a Népi Front által bejelentett 2019. május 17-ét tekinti, s ettől a naptól számítva kezdődött el az a harmincnapos időszak, amelyet az új koalíció megalakítására biztosít az alkotmány. 

Közölte, hogy egy elnöki rendelet végrehajtását sem a parlament, sem a törvényhozás elnöke nem állíthatja le, csak a bíróság állapíthatja meg róla, megfelel-e az alkotmánynak.
 

Reklám