Moszkva egyik legnagyobb támadása söpört végig Ukrajnán

A legsúlyosabb pusztítást Dnyipro városában okozta a támadás, ahol 12 halálos áldozatot találtak a romok között. A mentőegységek egy nyolcéves kisfiú és egy nő holttestét is kiemelték egy összeomlott lakóépület alól, míg egy másik gyermek szintén életét vesztette a becsapódások következtében – közölték a regionális tisztviselők. A fővárosban, Kijevben hatan vesztették életüket.

Volodimir Zelenszkij szerint az ország egész területén civil infrastruktúrát és energiatermelő létesítményeket támadtak meg, több mint 100 ember megsérült.

Az orosz védelmi minisztérium közleményben közölte, hogy a légicsapások válaszul szolgáltak a korábbi ukrán támadásokra.

A Kreml kedden jelezte, hogy folytatni fogja az Ukrajna elleni „szisztematikus csapásokat”, amelyeket azután helyezett kilátásba, hogy Moszkva Kijevet tette felelőssé egy május végi, a megszállt kelet-ukrajnai területeken történt halálos támadásért. 

„Ez a gyakorlat folytatódni fog” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, aki szerint az orosz támadások katonai célpontokat és infrastruktúrát vesznek célba.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már hétfő esti videóüzenetében figyelmeztetett egy nagyszabású orosz légitámadás lehetőségére, és arra kérte a lakosságot, hogy fokozottan figyeljenek a légiriadókra.

Az ukrán államfő kedden közölte, hogy Oroszország az éjszaka folyamán összesen 656 drónt és 73 rakétát indított Ukrajna ellen. A fegyverek között ballisztikus, cirkáló és hajóellenes rakéták is voltak – tudta meg a BBC.

Zelenszkij sürgette az Egyesült Államokat, hogy mielőbb biztosítson további Patriot légvédelmi rakétákat Ukrajnának. A Patriot-rendszerekhez szükséges elfogórakéták jelenleg hiánycikknek számítanak, amit tovább nehezít a közel-keleti konfliktus miatt megnövekedett igény.

Az ukrán elnök szerint a támadások fő célpontja ismét Kijev volt, ahol több tucat lakóépület és más polgári létesítmény sérült meg. Dnyipróban 12 ember vesztette életét, köztük egy nyolcéves kisfiú és egy másik gyermek. A becsapódások egy lakóépület jelentős részét rombolták le.

A két városban összesen több mint 90 ember sérült meg. Harkivban további tíz sérültről számoltak be, köztük egy gyermekről, miközben energetikai és polgári létesítmények is károkat szenvedtek. Zaporizzsjában egy ipari objektumot ért találat.

Kijevben a kora reggeli órákban hatalmas füstfelhők emelkedtek a város fölé. A légvédelmi riasztások idején a lakosokat arra kérték, hogy maradjanak az óvóhelyeken. A drónok zúgását és a robbanások hangját a város több pontján is hallani lehetett.

A támadások következtében tüzek ütöttek ki egy benzinkútnál, egy építkezésen és több lakóépület közelében, emellett áramszünetek is kialakultak.

Egy kijevi lakos, aki a metróban keresett menedéket, azt mondta, korábban bízott a háború közeli befejezésében, de mára elveszítette a reményt. Egy másik helybéli szerint a nyugati támogatás fontos, de önmagában nem elegendő a konfliktus gyors lezárásához.

Eközben Oroszországban is történtek támadások. A kurszki régióban egy ember meghalt egy ukrán dróncsapás következtében, míg a krasznodari területen egy olajfinomítóban keletkezett tűz. Az ukrán hadsereg megerősítette, hogy több orosz célpont ellen is műveleteket hajtott végre.

A május elején lejárt rövid tűzszünet óta mindkét fél fokozta a nagy hatótávolságú támadásokat. Oroszország több hullámban támadta Kijevet rakétákkal és drónokkal, míg Ukrajna oroszországi katonai és energetikai célpontokra mért csapásokat.

Ukrajna szerint az orosz fenyegetések nyílt zsarolásnak minősülnek, és arra kérte szövetségeseit, hogy növeljék a Moszkvára nehezedő politikai és gazdasági nyomást. A háború 2022 februárja óta tart, amikor Vlagyimir Putyin elrendelte Ukrajna teljes körű lerohanását.