A jelenség, amit a tudósok máig nem tudnak teljesen megmagyarázni

A Hold nagyobbnak tűnik, amikor a horizont közelében van, mint akkor amikor magasan az ég tetején ragyog, és ezt az optikai illúziót holdillúziónak nevezik.
Az i. e. 4. században Arisztotelész ezt a hatást a légkör nagyító tulajdonságával magyarázta. A Hold fénye áthatol egy sűrűbb levegőrétegen, nagyítóként működve.
Ma már tudjuk, hogy ez az emberi látás trükkje, és nem a bolygórendszerek furcsa tulajdonsága, mivel a Holdról készült, vonalzóval mért fényképek minden magasságban azonos szélességet mutatnak.
A jelenlegi magyarázatok túlnyomó többsége egyetért abban, hogy az illúzió az agy azon képtelenségével függ össze, hogy megbecsülje a szokatlan objektumok, például a Hold méretét és távolságát. Az egyik elmélet szerint a horizonton lévő objektumok, például a fák vagy a hegyek, azt a benyomást keltik, hogy a Hold közelebb van, ezért az agy nagyobbnak érzékeli azt. Hasonló hatás figyelhető meg a Ponzo-illúzióban, ahol két azonos vonal különböző hosszúságúnak tűnik az összetartó háttérmintázat miatt. A pályán lévő űrhajósok azonban szintén megtapasztalják a holdillúziót, annak ellenére, hogy hiányzik a horizontjuk az ismerős objektumokkal, amelyek torzítják a távolságérzékelésüket.
A szakértők azt tanácsolják, hogy ne keressünk tökéletes magyarázatot, egyszerűen csak élvezzük a hatalmas Hold gyönyörű látványát, legyen az valódi vagy látszólagos - írja a Gismeteo.
Dél-Afrika a hajrában már csak kilenc emberrel focizott
Így mentheti meg a kert kedvencét!
