A képviselők tiszteletdíjáról tárgyalt az Országgyűlés

Magyar Péter arról beszélt, hogy külön források vállnak elérhetővé a felsőoktatás számára, újraindul az Erasmus-program. Mint mondta, a kohéziós források jelentős infrastruktúrafejlesztést tesznek lehetővé. – Tehát haza hoztuk a magyarok pénzét – vont mérleget, és felidézte: kemény tárgyalások voltak, a bejelentés előtti éjszaka is tárgyaltak, és 1 milliárd euróval sikerült növelni a végső összeget.

Ezek után az előző kormányt bírálta, amiért szerinte „Orbán Viktor éveken át azt hazudta, hogy az Európai Unió a magyarok ellensége”. – A volt miniszterelnök Brüsszelt a háborúval és a migrációval azonosította, és azt állította, hogy ideológiai okokból tartja vissza a magyaroknak járó forrásokat, de ez nem volt igaz. A Fidesz nem Brüsszelt, hanem Magyarország fejlődését állította meg – mondta.

Azt is állította, hogy „ha az Orbán-kormány valóban be akarta volna indítani a gazdaságot... akkor ezt megtehette volna”.

– Próbálom lassan mondani, hogy a fideszes képviselők is megértsék, a tárgyalás központjában a korrupció elleni küzdelem, és a források átlátható felhasználása volt – fogalmazott Magyar Péter, majd részletezte: szigorítani fogják a vagyonnyilatkozat-tételi rendszert, bővítik az Integritás Hatóság jogköreit, csatlakozunk az Európai Ügyészséghez.

Szerinte ezek a változások azonosak azzal, amire a magyarok többsége szavazott: a forrásokért cserébe vállalt intézkedések a korrupció felszámolását segítik.

– Egy kormány mércéje nem bonyolult: jobb hellyé teszi-e az országot? A megállapodás jelentőségét ezért az adja, hogy belekezdhetünk végre az ország építésébe – mondta a kormányfő.

Magyar Péter ismét hangsúlyozta: ezek a források lehetővé teszik, hogy a magyar emberek életszínvonalát, az ország gazdasági teljesítményét emeljék, érdemben fejlesszék a közúti, vasúti és elenergetikai infrastruktúrát. 

Többek között kiemelte, hogy a Tisza-kormány célja egy olyan közösségi közlekedés megtervezése, amely pontos, kiszámítható és megbízható. Beszélt arról is, hogy bérlakásépítési programot is akarnak indítani, amelynek köszönhetően több ezer lakás és kollégiumi férőhely épülhet az országban.

– Megállapodtunk digitális fejlesztési programokról, valamint a kis- és középvállalkozások támogatásának rendszeréről is – folytatta, hozzátéve: „bár ezeket a forrásokat most megszereztük, az elvesztegetett éveket már semmi sem adhatja vissza”.

– Az Orbán-kormány képzelt háborúkat vívott, képzelt ellenségek ellen, miközben az ország elszegényedett – bírálta ismét hivatali elődjét a miniszterelnök, aki szerint azok a pénzek is hiányoznak a gazdaságból, amit a Fidesz „propagandára” költött.

– A magyarok áprilisban úgy döntöttek, hogy lezárnak egy korszakot, amikor egyetlen politikai erő maga alá gyűrte az államot, a saját embereivel töltötte fel a közhivatalokat, és így kikapcsolta a fékek és egyensúlyok rendszerét – emelte ki Magyar Péter, és ezzel indokolta, hogy miért akarnak több tisztségviselőt, köztük az államfőt elmozdítani. Ezek után azt állította, hogy április 12-én nemcsak Orbán Viktortól, hanem tőle is „megvédték a demokráciát” a magyar emberek.

A rendszerváltás akkor válik teljessé, amikor az állam intézményei is visszatalálnak alkotmányos szerepükhöz: a mindenkori kormány ellenőrzéséhez, a törvények érvényesítéséhez és a magyar nemzet szolgálatához – jelentette ki.

Hangsúlyozta: a köztársasági elnöki intézmény tekintélye fontosabb bármely hivatalban lévő államfőnél, ezért olyan szabályozási és alkotmányos megoldásokat terjesztenek majd a parlament elé, amelyek helyreállítják az állami intézmények függetlenségébe és a jogállamba vetett bizalmat.

Úgy fogalmazott: „a közeljövőben ezért olyan szabályozási és alkotmányos megoldásokat fogunk az Országgyűlés elé terjeszteni.”

– A munka dandárja most kezdődik. Nagyon bonyolult, nagyon fontos jogalkotási munka vár ránk – mondta az uniós források ügyére visszatérve. Itt megjegyezte, hogy a délelőtti találkozóján elmondta Varga Mihálynak: olyan politikát akarnak megvalósítani, amelyik erősíti a családok és a vállalkozások helyzetét, és ebben stratégiai partnerként számír az MNB-re is.

Hozzátette: cél az is, hogy megerősítsék Magyarország helyét a nyugati szövetségi rendszerben, ezért is utazik Berlinbe és Párizsba.

– Az előttünk álló munka nem lesz könnyű, de a feladat világos, egy gazdagabb, emberségesebb ország felépítése – fűzte hozzá Magyar Péter.

A Fidesz frakció is feltette kérdéseit az Országgyűlés ülésén

Fotó: MH/Radics Lajos

Toroczkai László szerint „jó kis 35 perces dajkamesével örvendeztette meg a miniszterelnök a Tisztelt Házat”. Ezzel arra utalt, hogy a Politico cikke szerint egyáltalán nem biztos, hogy mind a 16 milliárd eurót megkapja az ország.

– Bár nagyon jól hangzik, hogy Ursula von der Leyent csak a korrupció felszámolása érdekli, de vajon hogy áll az ő korrupciós ügye, amit a Pfizer-vakcinák beszerzése miatt indítottak ellene – folytatta, kiemelve, hogy az alapcéllal, a korrupció felszámolásával a Mi Hazánk egyébként egyetért.

Ezek után azt firtatta, hogy miről kell lemondania a magyaroknak ezért a pénzért, mennyi szuveneritást kell feladnunk? Itt első sorban a migrációs paktumra gondolt Toroczkai László, kiemelve, hogy a Bizottság elnöke szerint az minden tagállamra vonatkozik, mindenkinek el kell fogadnia és kötelezően alkalmaznia kell az előírásait.

Kitért arra is, hogy „bár készséggel elhiszi”, hogy az LMBTQ-jogok bővítése nem kerültek szóba a brüsszeli tárgyaláson, de ezeket szerinte rá fogják kényszeríteni Magyarországra. Ezek után kritizálta a köztársasági elnök lemondatására vonatkozó terveket, példákkal illusztrálva, hogy a korábbi államfők sem voltak pártatlanok.

– Miniszterelnök úr ne adja elő a nagy ellenállót, hiszen maga is a NER-ből élt – jelentette ki, majd hangsúlyozta: „normális világban, normális demokráciában nem lehetne” eltávolítani a köztársasági elnököt. – Ezt nem teheti meg, és nem építhet diktatúrát – mondta végül.

Rétvári Bence is a migrációs paktummal foglalkozott felszólalásában, és rámutatott: Magyar Péter kifelejtette a beszámolójából ezt a témát, miközben Ursula von der Leyen „teljes természetességgel” beszélt arról, hogy azt mindenkinek be kell tartania.

Ezek után feltette a kérdést: – Miért fél tőlünk? Miért fél Sulyok Tamástól? Miért nem tud úgy kormányozni, ahogy mindenki más is tudott önök előtt, hogy azok a tisztviselők, akik cikluson túlmutató mandátummal rendelkeznek, azok kitöltötték a hivatali idejüket – mutatott rá, majd jogállamisági szempontból bírálta, hogy a „lex Orbán” után jön a „lex Sulyok”.

– Csak diktatúrákban szokás így, erőszakkal eltávolítani köztársasági elnököt és közjogi tisztségviselőket – mondta Rétvári Bence, majd felidézte Tildy Zoltán esetét. Végül feltette a kérdést: „hol vannak most azok, akik az elmúlt 16 évben folyamatosan a jogállamiságért aggódtak, miért nem mondják ki, hogy Magyar Péter alkotmányos válság felé sodorja az országot?”

Gulyás Gergely azzal kezdte, hogy a Magyar Péter kiemelhet egy-egy területet, ahol hibát követtek el, de elfelejti azt, hogy 1 millióval többen dolgoznak az országban, mint 2010-ben, 300 ezerrel kevesebben vannak a szegények, hogy az állami vagyon megduplázódott, hogy az első negyedéves növekedés az EU egyik legjobbja.

– Iszonyatos kettősmérce van Brüsszelben, ha ugyanazzal a szigorúsággal vizsgálnák a jogállamisági helyzetét a nyugati tagállamokban, mint Magyarországon vagy Lengyelországban – idézett a Fidesz frakcióvezetője Magyar Péter egyik 2004-es nyilatkozatából. Hozzátette: az előző két uniós ciklusban Magyarország az egyik legjobb forrásfelhasználó volt, aztán politikai okokból visszatartotta Brüsszel a pénzeket.

Ezek után kérdéseket szegezett a miniszterelnökhöz: tett-e bármilyen vállalást a migrációs paktummal, a gyermekvédelemmel, a nyugdíjakkal és adókedvezményekkel kapcsolatban?

Azzal folytatta: ha Brüsszelnek valóban számítana a jogállamiság, most, hogy el akarják távolítani a köztársasági elnököt és másokat, akkor egy centet sem adnának Magyarországnak.

Felhívta a figyelmet arra is: ha a köztársasági elnök megszegte volna a rá vonatkozó törvényeket, akkor a felelősségrevonását kezdeményezték volna, ehelyett azonban Alaptörvényre készülnek, ami árulkodó.

Melléthei-Barna Márton a Tisza-frakció részéről a kormány eredményeit méltatta, majd felidézte, hogy a „Tisza jogi csapata” már tavaly december óta a források hazahozatalán dolgozott. Szerinte az Orbán-kormány történelmi esélyt játszott el, amikor „nem tett semmit” az uniós pénzekért.

Magyar Péter miniszterelnök

Fotó: MH/Radics Lajos

Magyar Péter szerint nem ő, hanem Toroczkai László tart mesedélutánt. „Ez egy politikai megállapodás, senki nem állított mást” – fogalmazott a brüsszeli megállapodásról, hozzátéve, hogy ez nagyon fontos volt, mert enélkül esély sem lenne az uniós pénzek lehívására.

Azt is mondta, hogy ő sem volt biztos a sikerben, de megfeszített munkával történelmi sikert arattak. A szuverenitásról szólva felidézte, hogy az uniós csatlakozással Magyarország lemondott a szuverenitása egy részéről, a tagság előnyeiért cserébe. Majd leszögezte: nem került szóba semmilyen más elvárás a korrupcióellenes intézkedéseken kívül.

Ezek után hosszasan élcelődött az ellenzéki frakciókon, amiért azok hasonló kritikát fogalmaztak meg.

A migrációs paktumról szólva azt mondta: az Orbán-kormány idején fogadta el az Európai Unió, annak kellett volna megakadályozni, hogy a javaslat átmenjen, ha viszont már átment, akkor az uniós szabályokat be kell tartani. 

– A migrációs paktum rengeteg mindenben szigorítást vezetett be – hangsúlyozta, hozzátéve: a mai napig minden uniós tárgyaláson, ahol szóba kerül, el szokta mondani, hogy Orbán Viktor 2015-ben helyesen ismerte fel a problémát. A baj szerinte az, hogy az Orbán-kormány ellenségként kezelte a Bizottságot, nem épített szövetségeket, ezért elszigetelődött, miközben például Dánia sokkal szigorúbb migrációs szabályok mellett is megkapta az uniós pénzeket.

Arra, hogy miért akarják lemondatni Sulyok Tamást és másokat, azt felelte: „mert itt rendszerváltás volt, nem kormányváltás”. Ezek után megismételte a hétfő délelőtt sajtótájékoztatóján is hangoztatott érveit arról, hogy a köztársasági elnök méltatlanná vált a hivatalára, mert az elmúlt évek botrányai kapcsán egyszer sem szólalt meg.

– Beszéljünk azokról a kérdésekről, amelyek valóban érintik az embereket, hogy milyen fejlesztéseket fogunk megvalósítani a hazahozott uniós forrásokból – folytatta, és példálózó jelleggel ismét felsorolta, mire fogják fordítani a Brüsszel által felszabadított összeget.

Gulyás Gergelyhez fordulva arról beszélte, hogy a költségvetés szörnyű állapotban van, és egymás után derülnek ki az eltitkolt problémák. „Ha kinyitjuk a szekrényt, néha nem egy csontváz, hanem egy egész temető esik ki belőle” – fogalmazott, és hosszasan sorolta azt is, milyen luxuskiadásokra mentek el óriási összegek az elmúlt években.

– Nézzék meg, mit tettek ezzel az országgal! – szólította fel az ellenzéki képviselőket a miniszterelnök.

Ezek után Gulyás Gergely azon kérdésére, hogy mit adott fel az uniós pénzekért, azt felelte: „Ismer jól, én soha nem adtam fel semmit.” Hozzátette: az uniós bíróság ítéletéből a valódi gyermekvédelemre vonatkozó részeket el fogják fogadni, de „a sallangot” kidobják.

Visszatérve Sulyok Tamás ügyére, azt mondta, azért nem indítják el a megfosztási eljárást, mert „ennyiben tisztelik” az intézményt, ezért az alkotmányos megoldást választották. Végül hozzátette: „viccesnek tartja”, amikor Fidesz és a KDNP-től kapnak „kioktatást jogállamisági kérdésekben”. És jelezte, hogy az uniós 27 szupermérföldkő, amihez a források felszabadítását kötötték, évek óta nyilvános.

Egy személyes történettel folytatta: e szerint, amikor a Sargentini-jelentésről szavaztak az EP-ben, Magyar Péter diplomata volt Brüsszelben, és azon dolgoztak, hogy ne menjen át a határozati javaslat, de Magyar Péter szerint Orbán Viktor leállította, mert politikai hasznot remélt az ország elítélésétől.

Toroczkai László kezdte a napirend előtti felszólalások sorát. A Mi Hazánk frakcióvezetője első sorban Magyar Péterre reagált. Szerinte a miniszterelnök sokat beszélt arról, hogy „milyen mocskos módon kormányzott a Fidesz”, mégis a 2024-ig rendre leszavazott a Fideszre. Ezek után felsorolta, hogy a különböző pozíciókban, amelyeket az Orbán-kormányoknak köszönhetett, mennyit keresett Magyar Péter.

Ezek után arról beszélt, hogy a Mi Hazánk is megszavazta a vizsgálóbizottságok felállítását, viszont súlyosan antidemokratikusnak tartja, hogy mindegyiket kormánypárti képviselő vezeti. Szerinte ez azért is problémás, mert Magyar Péter családja is érintett lehet a „végrehajtó maffiához” kapcsolódó ügyekben.

Magyar Péter a válaszában közölte: nem kérdezte meg Ursula von der Leyen a vakcina ügyéről, de legközelebb megteszi. Visszautasította, hogy a Diákhitel Központban csak a lábát lógatta volna, és azt állította, hogy ő harcolta ki a szakképzésben tanulók hitelkeretét. Azt is mondta, hogy ő maga kérte a felmentését, de nem akarták elengedni, végül mégis elment, végkielégítés nélkül.

Majd váratlanul bejelentette, hogy akkor Toroczkai László fogja vezetni a végrehajtási ügyeket feltáró vizsgálóbizottságot.

Gulyás Gergely személyes érintettség okán kért szót, és visszautasította Magyar Péter Sargentini-jelentés kapcsán tett állításait, egyúttal felidézte: ha az EP-ben szabályosan számolták volna a szavazokat, akkor nem lett volna 7-es cikkely szerinti eljárás. Erre Magyar Péter bólogatott.

A KDNP részéről Juhász Hajnalka szólalt fel, és kijelentette: a miniszterelnök állításával szemben az ellenzéki frakciók nem összebeszéltek, hanem komolyan veszik a migrációs paktumot, amelyre az előző magyar kormány nemmel szavazott. Felidézte azt is: Ursula von der Leyen nem az újságírók, hanem Magyar Péter felé fordult, amikor arról beszélt, hogy mindenkinek be kell tartania a paktum előírásait.

– Politikusok vagyunk. Ugye nem gondolja, hogy elhisszük, hogy két éjszaka alatt letárgyalátk a megállapodást, és a Bizottság semmit nem kért – fogalmazott Juhász Hajnalka, emlékeztetve, hogy a 27 szupermérföldkőből 22-t már az Orbán-kormány teljesített, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a források hazahozatala továbbra is csak lehetőség, nem tény.

– Korábban ön is politikai bunkósbotnak nevezte a Bizottságot. Tudjuk, mit jelent ez, hogy a politikai nyomásgyakorlás eszköze – mutatott rá.

Erre is Magyar Péter válaszolt: „Semmilyen, semmilyen paktumot nem fogadtunk el. Semmilyen politikai, jogi garanciát nem kért tőlünk.” A miniszterelnök szerint a Bizottság csak az európai adófizetők pénzét védi, majd felhánytorgatta, hogy a kormány a válság évei alatt 10 milliárdos ingatlant vásárolt Brüsszelben.

A Fidesz részéről Bóka János beszélt a köztársasági elnök védelmében. Szerinte gyűlöletkampány folyik Sulyok Tamás ellen, és párhuzamot vont Tildy Zoltán eltávolításának történetével. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a köztársasági elnök konstruktívan állt hozzá a Tisza-kormányhoz, jelezte, hogy nem akar az uniós források hazahozatalának útjába állni.

– Önök most parlamentáris diktatúrát építenek – jegyezte meg, hangsúlyozva, hogy az országgyűlési választáson az emberek nem mondhattak ítéletet a köztársasági elnökről, mivel az intézmény nem tárgya a választásoknak. Kiemelte: bármilyen formát is választanak, hogy hány embert érint majd, az alkotmánymódosítás, az személyre szabott jogállítás, justiz mord lesz.

Magyar Péter erre azt felelte: érti a viccet, bár nem mindig szereti, és egy viccnek tartja, hogy a Fidesz aggódik a jogállamiság miatt. Ezek után Takács Péterről kezdett beszélni, aki szerinte elhanyagolta az egészségügyet, majd Koncz Zsófiát hozta szóba, és azt mondta, hozzon ide javaslatokat a választókerületéből. Végül megismételte: az emberek rendszerváltásra adtak felhatalmazást a Tisza Pártnak, és ezt fogják csinálni.

Ezzel kezdte a felszólalását a Tisza Párt frakcióvezetője, Bujdosó Andrea is, majd megismételte Magyar Péter véleményét arról, hogy mi a parlamenti munka mércéje. Aztán arról beszélt, hogy a hétvégén egy vidéki iskolaigazgatóval beszélt, aki szeretné bővíteni az iskoláját, mert annyi a gyerek. Más példákat is felhozott arra, hogy hol, mire panaszkodnak az emberek. Mint rámutatott: ezek a valódi problémák, ezekre kell megoldást találni. Itt pedig példaként felhozta, hogy a képviselők tiszteletdíjának csökkentéséből mennyi mindent lehetne építeni, fejleszteni.

Felszólalt az ukrán nemzetiségi szószóló is, aki a háborútól szenvedő gyermekekről beszélt. Válaszában Magyar Péter felidézte, hogy ő ellátogatott egy lebombázott gyermekkórházhoz néhány társával. Hozzátette: a Tisza-kormány fegyvert, katonát nem fog küldeni, de minden más módon minden tőle telhetőt meg fog tenni, hogy segítsen az ukrán embereknek. Emlékeztetett arra is, hogy tárgyalásokat kezdtek az ukrán kormánnyal a kárpátaljai magyarok jogainak helyreállításáról, és ha ez sikerre vezet, akkor új fejezetet nyithatunk az ukrán-magyar kapcsolatokban.

Ruszin-Szendi Romolusz (2. b) honvédelmi miniszter és Lőrincz Viktória (j) vidék- és településfejlesztési miniszter

Fotó: MH/Radics Lajos

Radics Béla (Fidesz) az oktatási miniszter „korszerű szexuális nevelésre” vonatkozó kijelentése miatt nyújtott be interpellációt. Arra volt kíváncsi, mit jelent ez, és kik fognak bekapcsolódni a felvilágosításba. Szerinte ilyesmit csak a szülők beleegyezésével szabad bevezetni, ha egyáltalán. Kapronczai Balázs államtitkár a válaszában álszent kérdésnek nevezte mindezt, és leszögezte: a kormány semmilyen ideológiai programot nem akar bevezetni az oktatásba, és nem fogja csorbítani a szülők jogait. Úgy fogalmazott: a korszerű szexuális nevelés nem ideológia.

Máthé Zsuzsa (KDNP) a magzatvédelemről és a szívhangrendelet sorsáról tette fel kérdését. Mint hangsúlyozta: az anyaméhben cseperedő gyermekeknek nincsen lobbierejük, nem segítik őket NGO-k, miközben a legkiszolgáltatottabb emberek. Az emberi élet a fogantatással kezdődik, folytatta, és rámutatott: a magzatok üzenete a szívhang.

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter erre a Csernobil-sorozatból vet idézettel kezdte a válaszát, majd demagógiának nevezte a szívhangrendeletet, amelyet a „szakmai érvek teljes lesöprésével” hoztak meg. Azt állította, hogy a szívhang kihangosítása káros lehet a magzatra, és pszichésen megterhelő. Ráadásul – tette hozzá – a rendelet nem csökkentette az abortuszok számát. Szerinte az abortuszok számát egyebek mellett felvilágosítással és fogamzásgátlással lehet csökkenteni. A választ vastapssal fogadta a Tisza-frakció.

Latorczai Csaba (KDNP) arról érdeklődött, hogy a Tisza megtartja-e azt az alaptörvényi rendelkezést, amely szerint a nemek biológiailag meghatározottak, és nem az egyén döntésén múlnak. Bódis Péter, az igazságügyi tárca államtitkára a válaszában arról beszélt, hogy milyen tömegközlekedési problémák vannak az országban. Ezek után arról beszélt, hogy a jogállam nem válogathat az emberek között, nem döntheti el, kinek a méltósága kényelmes, és kié kényelmetlen. A jogrend alapja pedig nem lehet megosztás, félelem- vagy gyűlöletkeltés.

Novák Előd (Mi Hazánk) amellett érvelt, hogy Budapestnek Olimpiát kellene rendeznie, amihez az infrastruktúra nagyrészt adott, és megfelelő tervezés mellett hosszú távon is hasznot hajtana az országnak. Felidézte: még Karácsony Gergely is támogatná az ötletet. Pósfai Gábor belügyminiszter szerint egy Olimpia-rendezés összenemzeti ügy. Úgy fogalmazott: a kérdés csak az, mikor áll össze a nemzeti egység. Pósfai szerint akkor, ha jobb lesz az oktatás, az egészségügy, a gazdaság teljesítőképessége.

Hargitai János (KDNP) arról érdeklődött, hogyan kíván megemlékezni a kormány a mohácsi csata 500. évfordulójáról. Válaszában Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért felelős miniszter az Orbán-kormány „Mohács 500” előkészületeit bírálta. Hozzátette: áttekintik a már folyó beruházásokat, azoknak a folytatásáról dönteni fognak, de egyebekben részleteket nem árult el.

Az azonnali kérdések órájában Gyopáros Alpár a polgármesterek mandátumának visszamenőleges korlátozásáról érdeklődött. Szerinte megdöbbentő a Tisza szándéka, és a döntést a választópolgárokra kell bízni. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter szerint ez hangulatkeltés, a kormány olyan rendszert akar, amelyben a települések nincsnek kiszolgáltatva a hatalomnak.

Apáti István (Mi Hazánk) kérdésére a pénzügyminiszter jelezte: a terveik szerint jövőre visszaállítják a KATA adózási formát. Szalai Piroskának (Fidesz) pedig, aki az Orbán-kormányok eredményeit sorolta, azt felelte, hogy méltányosabb adó- és nyugdíjrendszert akarnak bevezetni.

Nacsa Lőrincz (KDNP) a családtámogatási rendszerről tett fel kérdést, amire Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter a Tisza programját idézve azt mondta: ami jó azt megtartják, amit lehet fejlesztenek, például lesz iskolakezdési támogatás és a családi pótlékon is emelni akarnak.

Kalázdi-Kerekes Kinga (Tisza), a javaslat egyik előterjesztője szerint a Tisza „rendkívül nehéz helyzetben vette át az ország irányítását”, a tiszteletdíjak csökkentésével pedig az egyik céljuk a példamutatás. A tervezet elfogadása után a képviselők alapfizetése a jövőben nem az átlagbér háromszorosa, hanem annak 1,8-szorosa lenne, így a jelenlegi havi bruttó 2,18 millió forint helyett 1,3 millió forintot kapnának. Ami a juttatásokat illeti, a lakhatási támogatás 31 százalékkal, az irodabérlet több mint 50 százalékkal, a képviselők munkatársaira fordítható összeg mintegy 30 százalékkal csökkenne. A politikus szerint a legfontosabb az átláthatóság, ezért a jövőben a fel nem használt pénz visszakerül a költségvetésbe. Az egész intézkedésekkel 50 milliárd forintot lehet megtakarítani a ciklus alatt.

A kormány részéről Kármán András szólt hozzá az előterjesztéshez. A pénzügyminiszter kiemelte: a javaslat lényege az, hogy az országgyűlés nem másoktól vár áldozatot, hanem magán kezdi meg a felelős gazdálkodás gyakorlását. Ennek kapcsán utalt a költségvetési hiányra. Hozzátette: az Orbán-kormány „felelőtlen pénzszórásba” kezdett a választás előtt. Kiemelte azt is, hogy ez a javaslat nem egy technikai módosítás, hanem egy új politikai kultúra szimbóluma. 

Bujdosó Andrea, a Tisza vezérszónoka azzal kezdte, hogy sok igazság van a közmondásokban, majd példaként idézte: „Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér.” Majd a volt kormánypártok, a Fidesz és KDNP felé fordulva hozzátette: „Kutyából nem lesz szalonna.” Ezek után hosszasan részletezte, miért van szerinte nehéz helyzetben Magyarország, miért van szükség a tiszteletdíjak csökkentésére és a szigorúbb elszámolásra.

Szűcs Gábor, a Fidesz vezérszónoka Lőrincz Viktória miniszter felszólalására hivatkozva azt mondta: valóban ezer fontosabb kérdés van a képviselők tiszteletdíjánál, erre a hétre a Tisza mégis csak ezt az egy törvényjavaslatot nyújtotta meg. – Önök sokat hivatkoznak a szakértőkre, szakértelemre. Végeztek európai összehasonlítást arról, hol, mennyit keresnek a képviselők? – tette fel a kérdést, ugyanakkor leszögezte: ettől függetlenül meg fogják szavazni a javaslatot. Rákérdezett arra is, miért mondták, hogy a képviselőkön kell kezdeni a spórolást – mit várnak az emberektől?

Simicskó István arról beszélt, hogy egy állam hatékony működéséhez fontos, hogy a törvényhozó és a végrehajtó hatalom is jól működjön. Szűcs Gáborhoz hasonlóan felidézte, hogy 2010-ben a Fidesz-KDNP megfelezte az országgyűlési képviselők számát, aztán az önkormányzati képviselőkét is, amivel valódi költségcsökkentést értek el. Aztán megjegyezte, hogy egy EP-képviselő havonta 12 ezer eurót kap, és ötezer euró költségtérítést. Hangsúlyozta: a nemzetközi tapasztalat szerint az ilyen fizetéscsökkentések inkább erősítik és nem csökkentik a korrupciót. Hozzátette: a KDNP ennek ellenére meg fogja szavazni az előterjesztést. Ugyanakkor hozzáfűzött egy kérdést: vajon az államtitkárok fizetése is csökkenni fog?

Novák Előd (Mi Hazánk) azzal kezdte, hogy támogatják a tiszteletdíjak csökkentését, de „nem támogatják a Tisza luxizását”. Majd mielőtt kifejtette volna, mit ért ezalatt, felidézett több eseményt az elmúlt 16 évből, és bírálta az Orbán-kormány által létrehozott torz választási rendszert, amely nélkül most nem lenne 70 százalékos többsége az országgyűlésben a Tiszának. Kiemelte, hogy 2010-től küzdött a „politikusi álláshalmozás” ellen, a tiltakozása pedig annyiban eredményre vezetett, hogy 2014 óta polgármesterek nem lehetnek országgyűlési képviselők.

Végül a „tiszás luxizásra” visszatérve elmondta: rendkívül sok bizottságot hozott létre az Országgyűlés, olyan kérdések is önálló testületet kaptak, amelyeket albizottsági formában is el lehetett volna intézni. De ami a legfőbb, miközben az ellenzéki képviselőket a képviselői irodaházban hagyták, a tiszások a luxuskivitelű Szabad György Irodaházba költöztek, amivel megtörték a képviselők egyenlőségének elvét, ráadásul sok millió forintba kerül az Országház hivatalának kiköltöztetése onnan.

Jelezte azt is, hogy nem fogják támogatni a polgármesterek illetményének csökkentését, mivel „a jó szakembereket meg kell fizetni”.