Az ipar erősítését célozza meg az Európai Unió
A kezdeményezés jelenleg még csak bizottsági javaslat
- 2026.06.01. - 09:27
Az Európai Unió „Made in EU” (vagy „Made in Europe”) kezdeményezése azt a célt szolgálja, hogy erősítse az európai ipart és csökkentse a kontinens függőségét a külső beszállítóktól, különösen olyan területeken, mint a tiszta technológiák, az autóipar vagy a hajógyártás.
A Made in EU program lényege, hogy az állami támogatások és közbeszerzések során előnyt kaphatnak az Európában gyártott termékek és szolgáltatások. Az Európai Bizottság szerint ez segíthet új munkahelyek létrehozásában, a gyártókapacitások bővítésében és az európai versenyképesség növelésében.
A kezdeményezés különösen fontos a zöld és stratégiai iparágak számára, ahol az EU nagyobb önállóságra törekszik az Egyesült Államokkal és Kínával szemben. A tervek szerint bizonyos esetekben meghatározott arányban európai eredetű alkatrészek vagy hozzáadott érték meglétét is előírhatják. A program támogatói szerint ez hozzájárulhat ahhoz, hogy az ipar részesedése az EU gazdaságában a jelenlegi szintről jelentősen növekedjen a következő évtizedben.
A „Made in EU” kezdeményezés jelenlegi formájában még nem hatályos jogszabály, hanem az úgynevezett Industrial Accelerator Act (IAA) részeként 2026. március 4-én bemutatott európai bizottsági javaslat. A tervezetet még az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk, ezért a végleges szabályok várhatóan módosulhatnak.
A fogadtatása vegyes volt: Franciaország és több iparpolitikát támogató ország üdvözölte, mert szerintük segíthet megvédeni az európai gyártást a kínai és amerikai versennyel szemben. Ugyanakkor több tagállam – például Svédország, Hollandia és Csehország – attól tart, hogy a szabályok drágíthatják a közbeszerzéseket és visszafoghatják a versenyt. Kritikusok arra is figyelmeztetnek, hogy a „Buy European” megközelítés kereskedelmi feszültségeket okozhat olyan partnerekkel, mint az Egyesült Királyság vagy más szövetséges országok.
A gyakorlatban a „Made in EU” szabályok elsősorban az állami beszerzéseknél és támogatásoknál jelennének meg. Ez azt jelentené, hogy bizonyos stratégiai termékeknél – például elektromos autóknál, akkumulátoroknál, napelemeknél vagy egyes ipari alapanyagoknál – előírt minimális európai gyártási arányt kellene teljesíteni ahhoz, hogy közpénzből támogatást kapjanak vagy közbeszerzésen indulhassanak. Egyes tervezetek szerint például az elektromos autóknál 70%-os uniós tartalmat is megkövetelhetnek.
A kezdeményezés jelenleg még csak bizottsági javaslat, amelyet 2026. március 4-én terjesztettek elő. Az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak még el kell fogadniuk, ezért a legtöbb elemző 2026 vége és 2027 között várja a végleges elfogadást. A jelenlegi tervek alapján a fő rendelkezések csak fokozatosan lépnének hatályba, egyes közbeszerzési „Made in EU” követelmények pedig akár csak 2029-től alkalmazandók.
