Ha berepült, vesszen

Sólyom, puska, elektronika

BELFÖLD
  • 2026.05.29. - 00:55
Cikk borítókép
Nevelt sas kontra műmadár - ez i jó, csak ma már kevésAFP/Georges Gobet | AFP/Georges Gobet

Jön a drón, a gazdája (irányítója) tőle több kilométerre települ - az egyén meg a fogát csikorgatva és tehetetlenül nézheti, ahogy az adatait a szerkezet - akár kőhajításnyi - magasságból begyűjti. Le kéne szedni a szemtelent az égről, de miként?

Igen idegesítő, de ettől még tény marad: ma már szinte bárki bejuthat bárhová. Nem kell hozzá gigászi katonai költségvetés, csak „néhány" tizezer forint, egy tenyérnyi kamerás drón a közeli nagyáruházból, s már mehet is a másik titkainak kifürkészése. Persze a törvény (elméletileg és viszonylag) szigorúan szabályozza, hogy mire használhatók e furmányos és egyre többet tudó kütyük, de hát a leírtakat eléggé elenyésző százalékban tartják be a polgárok. 

Ha az embernek akad odahaza egy jó sörétese, kézenfekvőnek tűnhet az ötlet, hogy előveszi és leradírozza az égről a betolakodót. Azonban a lövöldözés nem igazán gilt dolog, pláne lakott területen - ha pedig az adott fegyver illegálisan van az egyén birtokában, még egy vaskos börtönt is a nyakába sózhatnak a durrogtatónak. A szimpla golyós puskára ugyan ez áll - azzal a kiegészítéssel, hogy ott még nagyon pontosan is kell(ene) célozni.

(Az pedig ugye külön kellemetlen, hogy ami fölment az vissza is hullik, s sérüléseket okozhat - s az égből aláhulló ilyen-olyan méretű drónmaradványok is ebbe a kategóriába sorolnak.)

Szóba jöhetne még a legálisan tartható kis erejű légpuska, de azzal már egy szélmentes környezetben álldogáló palackot is kihívás eltrafálni, nem hogy egy izgő-mozgó tenyérnyi tárgyat.

Egyel komolyabb fokozatot jelentenek a drónvédelemben a betanított madarak, melyek elkapják a masinát - azonban az átlagpolgár számára ez sem igazán járható út. Egyrészt a szóba jöhető sólymok és egyéb szárnyas ragadozók döntő részt eleve természetvédelmi kategóriába esnek, s így tartásuk seregnyi szabállyal van körül bástyázva - másrészt a nevelésük speciális ismereteket és körülményeket igényel. Így az egész eredendően egy roppant pénzt fölemésztő mutatvány - ami nem a hétköznapi ember büdzséjére lett kitalálva.

A drónvédelem terén a következő etap az elektronikai - nevezzük pongyolán így - „puska", amely nagy erejű rádióhullámokat kibocsátva bénítja (süti) meg a berendezés elektronikáját. Efféle csodákat használ más hivatásos szervek mellett a Magyar Honvédség - s ez egyben a szemfüleseknek azt is beárazza, hogy egy ilyen gép mennyibe fájhat.

Aztán a legmagasabb kategóriát azok a terminálok jelentik, melyek átveszik a drón fölött az irányítást, így ejtve foglyul az adott forgószárnyast. Ezeket magánember (elméletileg) eleve meg sem veheti, így „nekünk" végképp csak az érdekességek világába tartozik.

Mindent összevetve - és magyarán megmondva - az átlagpolgár eszköztárára a kéretlen drón szárnyalásának függvényében a partvis, horgászbot bevetésétől a göröngyök és kövek hajigálásáig (és persze a följelentésig) terjedhet. Igaz, utóbbival is csínján kell bánni, mert amit eldobnak, az egyszer földet is fog érni, s nem mindegy, hogy kit s miként találunk meg.

Reklám
Ha berepült, vesszen | Magyar Hírlap