Amerika és Irán újabb csapásokat mért egymásra

A háború, amely február 28-án kezdődött az Irán elleni amerikai és izraeli csapásokkal, több ezer ember halálát okozta, és jelentősen megemelte a globális energiaárakat. Trump többször is kijelentette, hogy a megállapodás a küszöbön áll.

Miközben a múlt hónapban bejelentett törékeny tűzszünet látszólag állandósult, Trump szerdán elutasította az iráni állami televízió azon értesüléseit, miszerint a Hormuzi-szoros újranyitásáról szóló megállapodás közel van a többi kérdésről folytatott tárgyalások függvényében.

Az Egyesült Államok úgy véli, hogy Irán atombombát akar építeni. Irán ezt mindig is tagadta, mondván, hogy atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál.

A hangsúly az urándúsításon van, amely üzemanyagot termel nukleáris energiához, de robbanófejekhez is felhasználható.

A nukleáris kérdés rendkívül bonyolult. Végül elképzelhető egy olyan megállapodás, amely magában foglalná a dúsításra, valamint a készletek exportjára vagy hígítására vonatkozó hosszú távú moratóriumot.

Ali Baqeri Kani, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács helyettes titkára kijelentette, hogy Irán vagyonát teljes mértékben és feltétel nélkül vissza kell szolgáltatni Iránnak.

„Az Egyesült Államok által blokkolt összes iráni eszköz felszabadítását követeljük, és ez az iráni nemzet törvényes joga” – mondta.

Irán befagyasztott vagyonának kérdése az egyik kulcsfontosságú dolog a három hónapja tartó háború lezárására irányuló tárgyalásokon.

Teheránnak nagy szüksége van ezek feloldására, és a külföldi bankokban befagyasztott több tízmilliárd dollárnyi iráni olajbevétel felszabadítására. Emellett jóvátételt is akar a háborús károkért.

A háború lezárásáról szóló megállapodás csak azután kerülne Irán legfelsőbb vezetőjéhez, hogy a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács jóváhagyja azt – írta a Reuters.