Véget ért a második rendes országgyűlés

Előtérben az alaptörvény-módosítások voltak, ezekről szólt a legtöbb érdemi vita a szerdai napon.

A módosítás egyik legvitatottabb pontja az volt, hogy két ciklusban korlátoznák a miniszterelnök mandátumát, és a „nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni”.

Az Alaptörvény-módosítás másik pontja kimondja, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) vagyona nemzeti vagyon, és ezen szervezetek alapítói jogait a kormány gyakorolja. A szöveg szerint ezeket a kormány akár meg is szüntetheti. „A megszüntetett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egyetemes jogutódja az állam”.

Az előterjesztés egy harmadik pontjával megteremtenék az alkotmányos alapot a 2023-ban felállított Szuverenitásvédelmi Hivatal beszántására. A Fidesz korábban az Alaptörvénybe írta, hogy „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.” Ezt a részt azt eredeti javaslatban egészen egyszerűen hatályon kívül helyezte volna a Tisza Párt.

Valamint Simon Krisztián tiszás képviselő azt mondta, hogy a Tisza programjában szerepelt a devizahiteles törvények felülvizsgálata, és az új jogszabály hatályba lépéséig felfüggesztik a devizás végrehajtásokat és kilakoltatásokat. 

Tuzson Bence szerint ha az Országgyűlés a devizás perek felfüggesztése mellett dönt, akkor utána gyors intézkedésekre van szükség, mert minden ilyen felfüggesztés bizonytalanságot okoz, a szerződési biztonságot is alááshatja és a végrehajtási rendszerre is káros hatással lehet.

Az Országgyűlés vizsgálóbizottságai munkájának hatékonyabbá tételéről szóló törvényjavaslat előterjesztőjeként Melléthei-Barna Márton azt hangsúlyozta: a javaslat a testületek hatékonyabbá tételét célozza, alkotmányos, demokratikus és közbizalmi kérdéseket érintve, és elősegítve az alaptörvényből fakadó ellenőrző funkció gyakorlását.

Melléthei-Barna Márton Facebook-posztjában is elmondta: nyilvánvaló, hogy az alaptörvény tervezett módosítása nem a hatályba lépését megelőző időre vonatkozik, hanem a jövőre. A tervezett módosítás tehát a hatályba lépését megelőző időre nem állapít meg kötelezettséget, nem tesz kötelezettséget terhesebbé, sem nem von el vagy korlátoz jogot vagy nyilvánít valamely magatartást jogellenessé. A tervezett módosítás a jövőre szól, a jövőre nézve állít korlátot a miniszterelnökké válás tekintetében, méghozzá olyan korlátot, ami erősíti a demokrácia működéséhez szükséges fékek és ellensúlyok rendszerét.

A Magyarország Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépésének visszavonásáról szóló javaslat megvitatását követően az Országgyűlés 133 igen, 37 nem szavazattal és öt tartózkodás mellett elfogadta a kilépés visszavonását.