Mit tudtak meg róla a tudósok?

Az Észak-Atlanti-óceán és az Északi-sarkvidék jeges vizeiben egyetlen grönlandi cápa feszegette a gerincesek túlélési esélyeinek határait a tudósok szerint. Az állatnak természetesen nem volt egyértelmű születési dátuma, de a kutatások azt sugallják, hogy a mérföldkőnek számító kísérletben részt vevő legnagyobb cápa körülbelül 400 éves lehetett.
Ezért állították egyes szalagcímek, hogy a cápa „1627-ben született”. A valódi tudomány egy kicsit óvatosabb és sokkal érdekesebb. Az Econews szerint a kutatók a halászok által véletlenül kifogott 28 nőstény grönlandi cápa tanulmányozása után nagy hibahatárral becsülték a korát, körülbelül 392 évre.
Képzeljünk el egy cápát, amely a modern elektromosság, az autók előtt, az Egyesült Államok létezése előtt élt. Ez a felfedezés különös vonzereje. A grönlandi cápát nemcsak halként, hanem élő archívumként is érzékelteti.
A tanulmányban szereplő legnagyobb állat körülbelül 5 méter hosszú volt. A radiokarbonos elemzés alapján a kutatók megállapították, hogy 392 éves, plusz-mínusz 120 éves lehet. Ez azt jelenti, hogy a „399 éves cápa” számot egy hozzávetőleges, népszerű tudományos rövidítésként kell kezelni, nem pedig pontos korként.
Egy grönlandi cápa korának meghatározása nem olyan, mint egy fa gyűrűinek megszámolása. Sok cápa korát meg lehet állapítani a kemény szövetek növekedési sávjainak vizsgálatával, de a grönlandi cápáknak puha a csigolyájuk és nincsenek úszótüskéik.
A tudósok tehát a szemeket vizsgálták. A szemlencsében található fehérjék már a születés előtt kialakulnak, és nem bomlanak le az öregedéssel, ami azt jelenti, hogy megőrizhetik a kémiai időbélyeget.
A kristályokban található radiokarbon szintjének mérésével a kutatók össze tudták hasonlítani a leolvasott értékeket a múltban ismert szénszintekkel, beleértve az 1960-as évek elején végzett nukleáris kísérletek által hátrahagyott „bombaimpulzusokat”.
A grönlandi cápák szinte mindent lassan csinálnak. A NOAA megjegyzi, hogy évente kevesebb mint 1 centimétert nőnek, több mint 6 méter hosszúra is megnőhetnek, és körülbelül 2200 méteres mélységbe képesek lemerülni. Végsebességük kevesebb, mint 2,9 kilométer óránként, ami lassabb, mint egy kényelmes séta az élelmiszerboltban.
Ez a lassú tempó számít. Jeges vízben az alacsony anyagcsere-sebesség segíthet megmagyarázni, hogy ezek a cápák miért öregszenek olyan lassan. Ez nem trükk, de a hideg, sötét, stabil világ, amelyben élnek, úgy tűnik, hogy elősegíti az évszázadokig tartó élettartamukat.
A tanulmány azt is megállapította, hogy a grönlandi cápák akár 156 éves korukig sem érhetik el az ivarérettséget, ezt nehéz elképzelni. Egy cápa akár egy évszázadot is eltölthet az óceánban, mielőtt elég idős lesz a szaporodáshoz.
Gyakorlati szempontból ez minden kifejlett cápát különösen értékessé tesz. Ha egy kifejlett grönlandi cápa a halászfelszerelésben pusztul el, a populáció nem tudja egyszerűen pótolni a veszteséget néhány szezon alatt. A regenerálódási idő évtizedekre, talán évszázadokra van beállítva.
Ezek a cápák nem passzív, a mélyben sodródó élőlények. Nagy ragadozók és dögevők, amelyek halakkal, tintahalakkal, fókákkal és más szerves törmelékkel táplálkoznak. A gyomortartalom vizsgálata azt mutatja, hogy a kisebb grönlandi cápák nagymértékben tintahalakra támaszkodnak, míg a nagyobb egyedek több halat és tengeri emlőst fogyasztanak.
Testük a kitartásra, nem a sebességre épül. A grönlandi cápa zömök, nehéz, és gyakran lassúnak tartják, de ez senkit sem szabad, hogy megtévesszen. Az arktiszi táplálékláncban a lassúság is lehet erő.
A legújabb genetikai kutatások kezdenek nyomokat adni. A grönlandi cápa genomját feltérképező tudósok szerint a DNS-javító „eszközkészlete” lehet az egyik tényező a rendkívüli hosszú élettartamában, bár arra is figyelmeztetnek, hogy további kutatásokra van szükség a végleges következtetések levonása előtt.
Egy másik, nemrégiben készült tanulmány kimutatta, hogy a grönlandi cápák képesek működőképes látórendszert fenntartani a szélsőséges kor, a mélytengeri sötétség és a szem parazitái ellenére. A kutatók rámutattak olyan DNS-javító mechanizmusokra is, amelyek segíthetnek a retina szövetének évszázadokon át tartó megőrzésében.
Minden ellenálló képessége ellenére a grönlandi cápa sebezhető. Az Amerikai Nemzeti Óceáni Légkörkutatási Hivatal (NOAA) szerint a hálókba és horgokba ma kifogott grönlandi cápák többségét véletlenül fogják ki, így a járulékos fogások csökkentése kritikus fontosságú a faj védelme szempontjából.
Az aggodalom oka egyszerű. Egy lassan növekvő, későn érő és esetleg ritkán szaporodó faj nem képes ugyanúgy elnyelni a veszteségeket, mint a gyorsabban növekvő halak. Ehhez adódik még a melegedő sarkvidék, a terjeszkedő emberi tevékenység és a szennyezés, és az ősi cápa hirtelen kevésbé tűnik legyőzhetetlennek.
A grönlandi cápa kora lenyűgöző, de a mélyebb tanulság az idő. Egyes állatok olyan lassú időbeosztás szerint élnek, hogy a szokásos természetvédelmi ütemtervünk alig fér bele. Egyetlen, ma meghozott döntés is hatással lehet egy olyan populációra, amely csak generációkkal később fog teljesen reagálni.
Ennek az állatnak a tanulmányozása segíthet a tudósoknak megérteni az öregedést, a nagy mélységekben való túlélést és az Arktisz rejtett biológiáját. Védelme egyet jelent egy olyan élőlény tiszteletben tartásával, amely közel fél évezredig is élhet – írta meg az Unian.
