Egy népszerű konyhai készülék hatalmas mennyiségű mikroműanyagot bocsát ki

A tanulmány megállapításai rávilágítanak arra, hogy a mindennapi háztartási cikkek hogyan járulhatnak hozzá a nanoműanyagoknak és a mikroműanyagoknak való kitettségünkhöz, írja a Food & Wine.

Bár már ismert, hogy a mikroműanyagok mindenhol körülvesznek minket, és hogy műanyag ételtároló edényekből vagy vágódeszkákból jutnak be a szervezetünkbe, egy új tanulmány szerint a vízforralók, amelyek szinte minden háztartásban jelen vannak, is felkerültek a listára.

„A műanyag vízforralókban történő vízforralás világszerte emberek milliói számára mindennapos rutin, és azt tapasztaltuk, hogy ez az egyszerű szokás apró műanyagrészecskéket juttathat a naponta használt vízbe” – mondta Dr. Elvis Okoffo, a tanulmány vezető szerzője egy nyilatkozatban. „Ez a tanulmány azt mutatja, hogy a műanyag vízforralók a nano- és mikroműanyagok napi emberi expozíciójának forrásai lehetnek, és hogy az új vízforralók főzés közben jelentős koncentrációban juttatják ezeket a részecskéket a vízbe.”

Részecskék milliárdjai az első forraláskor

A tanulmány szerint az új vízforraló első vízforralása a legproblematikusabb, mivel milliliterenként közel 12 millió nanorészecskét bocsát ki, ami egy átlagos csésze teában közel 3 milliárd részecskét jelent. Bár a részecskék száma idővel csökkent, nem tűntek el teljesen. A kutatók még 150 forralási ciklus után is milliliterenként 820 000 nanorészecskét, azaz csészénként körülbelül 205 milliót regisztráltak.

Érdekes módon a csapat felfedezte, hogy a részecskék elleni védekezés legjobb módja a kemény csapvíz használata. Ez, mondták, „jelentősen” csökkentette a részecskék számát, valószínűleg azért, mert a vízben lévő ásványi anyagok „védőréteget” hoztak létre a vízforraló belsejében. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) a mikroműanyagokat 5 milliméternél kisebb, egészen a nanoméretű műanyagrészecskékig terjedő részecskékként határozza meg. A nanoműanyagok a legkisebb részecskék, jellemzően 1 mikrométernél kisebbek, és szabad szemmel láthatatlanok. A tudósok még mindig vizsgálják, hogyan viselkednek mindkét típusú részecske a szervezetben, és milyen hosszú távú egészségügyi hatásaik lehetnek.

Módszerek a kitettség csökkentésére

Bár a tudósok szerint a kitettség hosszú távú hatásai még nem teljesen ismertek, óvatosságra intenek az új vízforralók használatakor. Első használat előtt forraljuk fel a vizet a vízforralóban többször, majd öntsük ki. Ez legalább csökkenti a később bevitt részecskék számát.

„Gyakori, hogy az első használat előtt egyszerűen átöblítjük a vízforralót, de ez nem éri el ugyanazt az eltávolítási szintet, mint az ismételt forralás és eldobás ciklusok. Sokan figyelmen kívül hagyhatják vagy kihagyhatják ezt a lépést, ami rávilágít a világosabb termékcímkézés és használati utasítások szükségességére” – mondta Okoffo.

A szakértők megjegyzik, hogy ezeknek a részecskéknek a potenciális veszélye soha nem tűnik el teljesen. Okoffo hangsúlyozta, hogy további kutatásokra van szükség a hosszú távú kitettség egészségügyi hatásaival kapcsolatban. „Ezeknek a részecskéknek a koncentrációja és az emberi expozíció mértéke továbbra sem teljesen ismert” – tette hozzá. „Ez a tanulmány fontos hiányosságot pótol azzal kapcsolatban, hogy a háztartásokban használt műanyagtermékek hogyan járulhatnak hozzá a műanyagoknak való mindennapi kitettséghez, és hogy a napi szokások apró, gyakorlati megváltoztatása hogyan csökkentheti ezt a kitettséget.”