Teotihuacán lakói ezt a különös falfestményt hagyták maguk után

Egy falfestményt fedeztek fel a híres Teotihuacán városában, 1942-ben.
A tudósok úgy vélik, hogy potenciálisan egy termékenységgel, mezőgazdasággal vagy a bőség rituáléival kapcsolatos ünnepre utalhat a falfestmény.

Az emberiség véletlenül, a Nap-piramis közelében végzett mezőgazdasági munkálatok során ismerte meg ezt a falfestményt. Gyorsan az ókori lakosok művészetének egyik legismertebb példájává vált. Egy hatalmas központi alakot ábrázol, amelyet víz, növényzet, emberek és szimbolikus természeti motívumok vesznek körül. Évtizedekig a neves régész, Alfonso Caso értelmezése volt a domináns, aki úgy vélte, hogy a jelenet Tlalocant ábrázolja, egy paradicsomi földet, amelyet a fent említett esőistenhez, Tlálochoz kötnek – derül ki a thedebrief.org cikkéből.

Egy új elmélet, amelyet Jaime Delgado Rubio, a Mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet munkatársa mutatott be, teljesen megváltoztatja ezt a gondolkodásmódot. A kutató úgy véli, hogy a falfestmény nem a túlvilágot, hanem az Etzalcualiztli fesztivált ábrázolja: egy víznek, esőnek és termékenységnek szentelt szertartást. Ez egy fontos rituálé volt, amely a mezőgazdasági ciklushoz és Tlálok kultuszához kapcsolódott. Delgado Rubio szerint számos ikonográfiai részlet jobban illik egy rituális ünnepség jelenetéhez, mint egy misztikus paradicsom víziójához.

A festményen látható szimbólumok is jelentősek. A kutatók a táncoló alakok, növények, magvak és a vízzel, valamint a föld termékenységével kapcsolatos elemek ábrázolására mutatnak rá. Ebben az új értelmezésben a központi alak nemcsak a túlvilág istennője, hanem a bőség és a természet megújulásának szimbóluma is. A falfestmény így rituális és propaganda funkciót is betöltött volna, hangsúlyozva a vallási szertartások fontosságát az egész teotihuacani társadalom számára.

Teotihuacan továbbra is Amerika egyik legnagyobb régészeti rejtélye. Csúcskorában több mint 100 000 lakosa lehetett, és a világ egyik legnagyobb városa volt. Azonban továbbra sem világos, hogy pontosan milyen nyelvet beszéltek a lakói, vagy milyen volt ennek a civilizációnak a politikai berendezkedése. Az évek során maga a falfestmény is számos, egymással versengő értelmezést kapott. Egyes tudósok úgy vélték, hogy a központi alak nem Tlálokot, hanem Teotihuacan nagy istennőjét ábrázolja, egy női istenséget, akit a vízzel, a termékenységgel és a kozmikus renddel hoznak összefüggésbe. Mások szerint a jelenet egy szimbolikus vízhegyet ábrázolt, az élet és a mezőgazdaság szent szülőhelyét. De melyik verzió áll közelebb az igazsághoz? Erre a kérdésre még keresik a választ.