A titokzatos „halotti korsó" több generáció csontvázait tartalmazza

A csontok látszólag több generációból származnak, és részben több mint 1100 évesek

BELFÖLD
  • 2026.05.23. - 20:46
Cikk borítókép
A régészek Laoszban fedezték fel az új leletetAFP/dpa Picture-Alliance/DPA/Klaus-Dietmar Gabbert | AFP/dpa Picture-Alliance/DPA/Klaus-Dietmar Gabbert

Kutatók egy hatalmas kőedényt fedeztek fel Laoszban, amely emberi maradványokat tartalmaz.

Egy szokatlan régészeti lelet Laoszból jelenleg nagy érdeklődést vált ki a kutatók körében. Számos emberi csontot fedeztek fel egy hatalmas kőedényben, amelyeket látszólag több generáció alatt helyeztek el ott. A maradványok különböző korú gyermekektől és felnőttektől származnak.

Objektum doboz

Megdöbbentő elrendezés az edény belsejében

Ahogyan a Live Science egy friss tanulmányra hivatkozva beszámolt róla, a régészeti lelet az egyik legkülönlegesebb edény, amelyet eddig az úgynevezett Korsók Síkságáról fedeztek fel. A kutatók nemcsak csontokat találtak benne, hanem üveggyöngyöket és egyéb sírmellékleteket is. Nicholas Skopal régész így magyarázta: „A jelenlegi bizonyítékok arra utalnak, hogy ez egy kollektív temetkezési hely volt, amelyet generációkon át ismételten használtak, esetleg nagycsaládok vagy közösségi csoportok.”

A Live Science szerint az elmúlt évtizedekben több ezer évszázados temetkezési edényt találtak Délkelet-Ázsiában. Eddig azonban nem volt meggyőző bizonyíték arra, hogy temetkezésre használták volna őket.

A csontok elrendezése az edény belsejében különösen feltűnő volt. Koponyák feküdtek a külső széleken, míg a kar- és lábcsontok többé-kevésbé csoportosultak. Ez arra utal, hogy az elhunytakat nem közvetlenül ott temették el, hanem maradványaikat később helyezték az edénybe. A régészeti lelet tehát egy többlépcsős temetkezési rituálé része lehetett.

A kutatók számos üveggyöngyöt is felfedeztek, amelyek közül néhány valószínűleg Indiából származik. Ez arra utal, hogy az akkori közösségeknek már voltak kereskedelmi kapcsolataik más régiókkal. A radiokarbonos kormeghatározás azt is kimutatta, hogy az edényt több évszázadon át használták. A maradványok így körülbelül Kr. u. 890 és 1160 közötti időszakból származnak.

Egyelőre nem teljesen világos, hogy melyik kultúra hozta létre a hatalmas kőedényeket Laoszban. A különböző rituálék pontos jelentése is nyitott kérdés. A jövőbeli DNS-elemzéseknek most segíteniük kellene az elhunytak közötti lehetséges rokoni kapcsolatok vizsgálatában. A régészeti lelet így új betekintést nyújt egy eddig rosszul értett múltba.

Reklám