Nem csak genetika – védelem is

A szemek az elsők között vannak, amiket az emberek észrevesznek egymáson – szemkontaktusban, beszélgetés közben, sőt még a fényképeken is. Meghatározzák, hogyan érzékeljük egymást, közelséget vagy távolságot teremtve. Sokak számára a szemszín pusztán esztétikai kérdés: a kék hidegnek, a barna melegnek, a zöld titokzatosnak tűnik. De ezek az árnyalatok ennél sokkal többet jelentenek. Az íriszben található pigmentek hatással lehetnek az egészségre is – és arra, mennyire védettek a szemeink bizonyos betegségekkel szemben - írja a focus.de.

Bárki, aki valaha elgondolkodott azon, miért lehetnek eltérő szemszínűek ugyanazon család gyerekei, a „The Conversation” szerint a választ a genetika, a fény és a pigmentek összetett kölcsönhatásában találja meg. Ez a kombináció azt is befolyásolja, hogy mennyire vagyunk érzékenyek az UV-károsodásra, a fényvisszaverődésre vagy bizonyos szembetegségekre.

A pupilla körüli színes gyűrű, az írisz melanin nevű pigmentet tartalmaz. Ez határozza meg, hogy a szem világosabbnak vagy sötétebbnek látszik-e.

• A barna szemek különösen magas melanintartalmúak.
• A kék szemekben kevés a melanin; színüket a fény szóródása hozza létre – hasonlóan az ég színéhez.
• A zöld szemek a kettő között helyezkednek el, a mogyoróbarna szemek pedig a barna és a zöld árnyalatainak keverékét mutatják, gyakran szabálytalan mintázattal.

Sokáig az az egyszerű elképzelés élt, hogy a barna szem domináns a kék szemmel szemben, a kutatások azonban ma már azt mutatják, hogy több gén együttes hatása alakítja ki a szemszínt. Ezért fordulhat elő, hogy két kék szemű szülőnek is lehet zöld vagy világosbarna szemű gyermeke.

Az európai származású újszülötteknél gyakran kékes vagy szürkés szemszín figyelhető meg, mivel a pigment mennyisége később alakul ki. A szemszín felnőttkorra általában stabilizálódik, bár a fényviszonyok, a pupilla mérete vagy a környezet optikai hatásai apró eltéréseket okozhatnak.

Előfordulhat az is, hogy valakinek két különböző színű szeme van, vagy egy íriszen belül több árnyalat jelenik meg – ezt heterokrómia néven ismerjük. Lehet genetikai eredetű, de sérülés vagy betegség is okozhatja. Ismert példák erre Kate Bosworth színésznő vagy David Bowie, akinek különleges szemhatását részben egy sérülés okozta.

A szemszín nem csupán esztétikai jellemző: befolyásolja, mennyire ellenálló a szem a napfénnyel és bizonyos betegségekkel szemben.

• Barna szemek: a magas melanintartalom természetes UV-védelmet ad. Egyes kutatások szerint alacsonyabb lehet a kockázat olyan betegségekre, mint a szürkehályog vagy a makuladegeneráció.
• Kék és szürke szemek: kevesebb melanin miatt gyengébb a természetes védelem, így nagyobb lehet az UV okozta károsodás kockázata. A szakértők ezért UV-szűrős napszemüveg viselését javasolják.
• Zöld szemek: átmeneti helyzetet képviselnek – erősebb védelem, mint a kék szemeknél, de gyengébb, mint a barnáknál.

A mindennapokban is megfigyelhetők különbségek: a világos szeműek gyakran érzékenyebbek az erős fényre és a vakító hatásra, míg a sötétebb szeműek jobban tolerálják a fényt, de nagyon erős megvilágításban hamarabb tapasztalhatnak kellemetlen túlterhelést.

A szemszín és a szem egészsége közötti kapcsolat viszonylag jól ismert, de más lehetséges összefüggéseket is vizsgálnak. Egyes kutatások például felvetik, hogy a világos szemű emberek eltérően reagálhatnak az alkoholra vagy bizonyos gyógyszerekre, de ezek az eredmények még nem egyértelműek.

A bőrrákkal való kapcsolatot is kutatják, mivel a pigmentáció az egész testben szerepet játszik, de ebben a témában még nem állnak rendelkezésre végleges bizonyítékok.

A szem egészségének megőrzése érdekében több egyszerű lépés is segíthet – különösen a világos szeműek számára fontos a fokozott odafigyelés.

• UV-védelem: elengedhetetlen a tanúsított UV-szűrős napszemüveg használata.
• Táplálkozás: antioxidánsokban gazdag étrend (például mediterrán típusú) támogatja a szem egészségét.
• Rendszeres ellenőrzés: a szemészeti szűrések segítenek a betegségek korai felismerésében.
• Fényvédelem: erős napfény vagy vakító fény esetén hasznos lehet árnyékolás vagy sötétebb lencse használata.

Röviden:

• A szemszínt az íriszben lévő melanin mennyisége és a fény szóródása határozza meg, ezért látjuk a szemeket különböző árnyalatokban.
• A szemszínt több gén együttes hatása alakítja, így egy családon belül is nagy eltérések lehetnek.
• A világos szemek – például a kék vagy szürke – kevesebb természetes UV-védelemmel rendelkeznek, ami növelheti bizonyos szembetegségek kockázatát.