Mi áll valójában a ragályos ásítás mögött?
Érdekes dologra jöttek rá a tudósok
- 2026.05.09. - 13:31
Az ásítás az emberi viselkedés egyik legegyszerűbb, mégis legrejtélyesebb megnyilvánulása. Spontán módon ásítunk, amikor fáradtak vagyunk vagy unatkozunk, de van egy másik, kevésbé ismert típus is – a ragályos ásítás. Ha valaki ásít a közelben, fennáll a veszélye annak, hogy mi is ugyanezt tesszük, még akkor is, ha nem érezzük magunkat fáradtnak.
A tudósok ezt a jelenséget a társas szuggesztivitáshoz és a tükröző viselkedéshez kötik – amikor tudat alatt mások cselekedeteit másoljuk. Érdekes módon a ragályos ásítást nemcsak embereknél, hanem olyan állatoknál is megfigyelték, mint például a csimpánzok.
Kétféle ásítás létezik: spontán, amelyet fiziológiai tényezők váltanak ki, és ragályos, amely még nem teljesen ismert. A kutatások arra utalnak, hogy a ragályos ásítás szorosan összefügghet az empátiával. Egy kísérletben felnőtt csimpánzok ásítottak, miután videókat néztek csimpánztársaik ásításáról, míg a csecsemők nem reagáltak az ilyen ingerekre. Ez arra utalhat, hogy az ásítás képessége ragályosan a szociális készségek mellett fejlődik.
Hasonló eredményeket erősítettek meg embereknél is. Egy Atsushi Senju vezette tanulmány kimutatta, hogy az autizmus spektrumzavarral élő gyermekek ritkábban ásítanak ásító embereket ábrázoló videókra reagálva. Ez a megállapítás tovább alátámasztja a ragályos ásítás és az empátia közötti kapcsolatot – írja a Gismeteo.
Így az ásítás nem csupán testi reakció, hanem talán az empátia és az érzelmi reakciók másokra való képességünk tükröződése is.
