Nemzetközi segítséget kér az USA

Az Irán elleni amerikai–izraeli támadásokkal kezdődött háború már két hónapja tart, és a létfontosságú tengeri útvonal továbbra is zárva van, elvágva a világ olaj- és gázellátásának mintegy 20%-át. Ez jelentős áremelkedést idézett elő a globális energiapiacon, és felerősítette a gazdasági visszaeséstől való félelmeket.

A konfliktus rendezésére irányuló diplomáciai erőfeszítések megrekedtek. Az Egyesült Államok ezt azzal próbálja áttörni, hogy tengeri blokád alá vonta Irán olajexportját, amely az ország gazdaságának egyik fő tartópillére.

Az Axios értesülései szerint, mivel a tárgyalások nem haladnak, Donald Trump amerikai elnök csütörtökön tájékoztatást kap az Irán elleni újabb katonai csapások lehetőségéről, abban a reményben, hogy ezzel ismét tárgyalóasztalhoz kényszeríthetik a feleket.

A feszültség hatására az olajárak meredeken emelkedtek: a Brent típusú nyersolaj ára egy ponton meghaladta a hordónkénti 125 dollárt. Ebben technikai tényezők is szerepet játszottak, például a határidős szerződések lejárata.

Az év eleje óta a Brent ára több mint a duplájára nőtt, és csütörtökön a 2022 márciusa óta legmagasabb szintet érte el. Ez világszerte felgyorsította az inflációt, és politikailag is érzékeny szintre emelte az üzemanyagárakat.

Irán jelezte, hogy mindaddig zavarni fogja a hajóforgalmat a Hormuzi-szorosban, amíg saját biztonságát fenyegetve érzi. Ez további fennakadásokat okozhat a közel-keleti olajszállításban, miközben a konfliktus már több ezer ember életét követelte.

Teherán „példátlan katonai lépésekre” figyelmeztetett az Iránhoz köthető hajók elleni amerikai blokád miatt. Trump eközben kijelentette, hogy Irán nem juthat atomfegyverhez, míg az iráni vezetés szerint nukleáris programjuk kizárólag békés célokat szolgál.

Trump egy közösségi médiás bejegyzésben azt írta: „Nem tudják, hogyan kell aláírni egy nukleáris fegyverek nélküli megállapodást. Jobb, ha hamarosan észhez térnek!” A bejegyzéshez egy róla készült kép is tartozott, amelyen napszemüvegben, fegyverrel látható, „Nincs többé Mr. Nice Guy” felirattal.

Miközben Washington és Teherán nyilvánosan fenyegeti egymást, Pakisztán közvetítőként próbálja megakadályozni a helyzet további eszkalációját, és segíti az üzenetváltást a felek között egy lehetséges megállapodásról.

Trump kedden olajipari vezetőkkel tárgyalt arról, hogyan lehet enyhíteni a globális olajpiaci feszültségeket, illetve hogyan tartható fenn akár hónapokig is a blokád úgy, hogy annak hatása az amerikai fogyasztókra a lehető legkisebb legyen – írja a Reuters. 

A háború eddig mintegy 25 milliárd dollárba került az amerikai hadseregnek – ez az első hivatalos költségbecslés.

Az Egyesült Államok arra kérte más országokat, hogy csatlakozzanak egy új nemzetközi koalícióhoz, amely biztosítaná a hajózás szabadságát a Hormuzi-szorosban. A „Tengeri Szabadság Konstrukciója” nevű kezdeményezés információmegosztást, diplomáciai együttműködést és a szankciók érvényesítését is magában foglalná.

Franciaország, Nagy-Britannia és más államok nyitottak a részvételre, de csak a harcok lezárása után segítenék a szoros újranyitását.

Irán azt szeretné, ha elismernék jogát az urándúsításhoz, amelyet állítása szerint békés célokra használ. Az ország mintegy 440 kilogramm 60%-os dúsítású uránnal rendelkezik, amely további feldolgozással akár több atomfegyver előállítására is alkalmas lehet.

Mohammad Baqer Qalibaf, az iráni parlament elnöke szerint Trump meg akarja osztani az iráni társadalmat, és a blokáddal próbálja térdre kényszeríteni az országot. Szerinte az egyetlen válasz az egység fenntartása.

Az ENSZ emberi jogi főbiztosa közölte: a háború kezdete óta Irán legalább 21 embert kivégeztetett, és több mint 4000 főt vett őrizetbe nemzetbiztonsági indokokra hivatkozva.

A konfliktus súlyos gazdasági következményekkel jár: az iráni valuta rekordmélypontra zuhant, az infláció pedig április közepére elérte a 65,8%-ot.

Irán legújabb javaslata szerint a nukleáris kérdéseket csak a konfliktus hivatalos lezárása és a szállítási problémák rendezése után tárgyalnák. Ez azonban nem felel meg Trump követelésének, aki azonnali megállapodást akar a nukleáris programról.

Pakisztáni források szerint az Egyesült Államok már reagált az iráni javaslatra, és most Teherán válaszára vár. Irán haladékot kért a hét végéig.

Amerikai hírszerző szervek azt is vizsgálják, hogyan reagálna Irán, ha Trump egyoldalúan győzelmet hirdetne.

Jelenleg Irán gyakorlatilag lezárta a Hormuzi-szorost a nemzetközi hajózás előtt, kivéve saját forgalmát. Az amerikai–izraeli légicsapások február 28-án kezdődtek, a tengeri blokád pedig ebben a hónapban lépett életbe.

A hatalmi helyzet Iránban is átalakult: a támadások során több vezető politikai és katonai szereplő, köztük Ali Hamenei ajatollah is meghalt. A hatalom egyre inkább az Iszlám Forradalmi Gárda keményvonalas vezetőinek kezébe kerülhetett.

Eközben Trumpra belpolitikai nyomás nehezedik a háború lezárása érdekében, különösen az emelkedő üzemanyagárak miatt. Egy friss felmérés szerint népszerűsége jelenlegi ciklusának legalacsonyabb szintjére esett.