Miért forog a Föld?

Magától érthetődő de mégis hogyan történik ez?

BELFÖLD
  • 2026.04.13. - 03:13
Cikk borítókép
Képünk illusztrációAFP/Science Photo Library/CBO/Science Photo Lib/Catherine Bone | AFP/Science Photo Library/CBO/Science Photo Lib/Catherine Bone

A Föld forog a tengelye körül – ez a mozgás körülbelül 4,6 milliárd éve tart, és meghatározza a nappalok és éjszakák ciklusát. A forgás okai a bolygó és az egész Naprendszer kialakulásáig nyúlnak vissza.

Bolygónk egy protoplanetáris korongból – a fiatal Napot körülvevő forgó gáz- és porfelhőből – alakult ki. Ebből az anyagból kezdtek kialakulni a bolygók, köztük a Földünk is.

Amikor a Föld kialakult, más objektumokkal (például aszteroidákkal és protoplanetákkal) való ütközések tovább befolyásolták forgásának sebességét és irányát. Azóta a forgása folytatódik – az űrben nincs elegendő ellenállás a megállításához.

Néhány bolygó szokatlan forgási mintázattal rendelkezik. A Vénusz az ellenkező irányba (retrográd módon) forog, valószínűleg ütközések vagy a Nap gravitációs hatása miatt. Az Uránusz ezzel szemben szinte „oldalára” forog: tengelye körülbelül 98°-kal dől, valószínűleg egy vagy több nagy becsapódás miatt.

A forgás nem csak a bolygók tulajdonsága. Az aszteroidák, csillagok, galaxisok és még a fekete lyukak is forognak. Naprendszerünk körülbelül 230 millió évente kerüli meg a Tejútrendszer középpontját. Egyes objektumok nagyon gyorsan foroghatnak: például a Terzan 5ad pulzár másodpercenként 716-szor fordul el, a GRS 1915+105 rendszer  fekete lyuka pedig a becslések szerint másodpercenként akár 1150-szer is foroghat – olvasható a Gismeteon.

Reklám
Miért forog a Föld? | Magyar Hírlap