Magyarország már nincs egyedül a véleményével

Az Európai Unió 2026-os energiapolitikai fordulata egy kényszerű, de elkerülhetetlen felismerés eredménye, miszerint a tisztán időjárásfüggő megújuló energiaforrásokra építő modell nem képes garantálni a kontinens energetikai szuverenitását és ipari versenyképességét. Az atomenergia rehabilitációja – ahogy azt a párizsi csúcstalálkozó és a Draghi-jelentés is rögzítette – nem csupán technológiai kérdés, hanem Európa globális gazdasági pozíciójának megőrzéséről szól.
A párizsi nemzetközi nukleáris csúcstalálkozón, 2026. március 10-én Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke éles fordulatot vázolt fel az Európai Unió atomenergiához való hozzáállásában. A bizottság elnöke elismerte, hogy az atomenergiától való elfordulás az elmúlt évtizedekben stratégiai hiba volt Európa részéről – derült ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből.
Ez a nyilatkozat egyúttal új korszak kezdetét is jelzi, ahol a nukleáris és a megújuló energia együtt alkotják az európai energiabiztonság tartóoszlopait. Ennek oka, hogy az atomenergia az egyetlen olyan karbonmentes forrás, amely stabil alapot biztosít az időjárásfüggő megújulók mellett.
A bizottság elnöke a nyilatkozatban elismerte, hogy az atomenergia már nem csak környezetvédelmi kérdés, hanem biztonságpolitikai eszköz is. „Vannak hazai, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásaink: az atomenergia és a megújuló energiaforrások. Együttesen a függetlenség, az ellátásbiztonság és a versenyképesség közös garanciáivá válhatnak.” A beszédben elhangzott az is, hogy a nukleáris kapacitások fenntartása nélkül Európa kiszolgáltatott marad olyan nemzetközi konfliktusoknak, mint például a jelenlegi közel-keleti háború.
Geopolitikai kényszerpálya és versenyképesség
Az iráni konfliktus és az ezzel járó geopolitikai bizonytalanság döntő szerepet játszott az EU pálfordulásában. A geopolitikai feszültség rávilágított arra, hogy az európai energiaellátás nem áll stabil lábakon olyan tényezők miatt, mint az orosz energiahordozókról való leválás, a kőolaj és a földgáz rendkívül magas importigénye (97, illetve 85 százalék), valamint a mélyülő versenyképességi válság lépéskényszerbe hozta a kontinenst.
Az európai uniós válasz az importból származó fosszilis energia helyett a zöldenergiára való átállás és az energiahatékonyság növelése. Az Európai Bizottság elnöke 2026. márciusi állásfoglalásában kiemelte, hogy az időjárásfüggő megújuló erőforrások mellett szükséges az atomenergia, az egyetlen olyan karbonmentes forrás, amely stabil alapot biztosít az energiaellátáshoz. Magyarország ezt a felismerést már lényegesen korábban stratégiája részévé tette a Paks II. beruházással, amely révén a nukleáris energia aránya elérheti a 40–45 százalékot a hazai termelésben, így az ország a térség nettó energiaexportőrévé válhat.
Az európai versenyképesség lemaradása az USA-val és Kínával szemben jelentős részben az olcsó energia hiányára vezethető vissza, ami az ipari kapacitások kivándorlásával fenyeget. Az EU belátta: ha nem garantál tiszta és olcsó áramot, a nehézipar (acél- és vegyipar) végleg elhagyja a kontinenst. Ezen elvek képviseletében Magyarország élen járt, az Európai Unió magyar elnöksége pedig prioritásként kezelte a helyzetet a 2024-es Draghi-jelentés és a budapesti nyilatkozat alapján.
Történelmi előzmények és a tagállamok megosztottsága
A Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency, IEA) jelentése és az Eurostat adatai szerint az 1990-es években az EU villamos energiájának még egyharmada származott atomenergiából, 2022-re nagyjából az ötöde. A fukusimai baleset utáni kivezetési hullámot az orosz fosszilis forrásoktól való függőség csökkentése és az energiaválság törte meg. 2024-ben már 4,8 százalékos növekedés látszott a termelésben, 2026-ra pedig további 2 százalékos bővülést jósolnak.
Ezzel együtt az atomenergia részesedése a teljes rendelkezésre álló energián belül (nem az előállítotton belül) alacsony, 11 százalék és 15 százalék között mozgott az elmúlt évtizedekben. A jelenség háttere, hogy magas az importált energia aránya az európai uniós tagállamok által felhasznált forrásokban.
Az atomenergia támogatói
Az európai országok két, élesen elkülönülő táborra szakadtak. Franciaország és a közép- és kelet-európai országok – Magyarország, Csehország, Lengyelország, Bulgária, Románia, Szlovákia, Szlovénia – következetesen kiálltak a technológia mellett. Korábban Franciaország és a visegrádi négyek együttműködtek abban is, hogy a nukleáris energiát az Európai Unió tiszta energiaként ismerje el 2022-ben.
Lengyelországban 2026-ban kezdődnek az első atomerőmű előkészítő munkálatai. Nyugat-Európában Belgium, Hollandia és Olaszország is a visszatérést vagy az üzemidő-hosszabbítást tervezi, Dánia pedig a nehézipar igényei miatt gondolta újra álláspontját. Az SMR- (kis moduláris reaktor) technológia iránt Észtország, Románia és Svédország is élénken érdeklődik.
Az európai országokban a jövőben számos új atomerőmű épül, többségében a 2030-as évek második felétől állhatnak üzembe:
Magyarország fejlesztéseit európai összehasonlításba tekintve hazánk a kelet-közép-európai régió motorja a nagyblokkos erőművek tekintetében – írták az elemzésben. Paks II. betonöntése 2025 végén, illetve 2026 elején kezdődött. Az első új blokk (5-ös) kereskedelmi üzeme a 2030-as évek elejére várható. A Paks II. projekt kivitelezése mellett a kormányzati stratégia már számol a kis méretű moduláris reaktorokkal is. E tekintetben Lengyelország és Románia mellett Magyarország szintén előremutató intézkedéseket tett (ld. következőkben.)
Atomenergia-ellenes tagállamok
Németország, Ausztria, Luxemburg, Portugália és Spanyolország továbbra is elutasítja az atomenergiát. Németországban Friedrich Merz kancellár – bár 2026 januárjában „stratégiai hibának” nevezte a korábbi leállításokat – kijelentette, hogy a folyamat visszafordíthatatlan, és országa nem tér vissza a nukleáris energiához. A német kancellár ragaszkodása korábbi álláspontjához sajátos helyzetet eredményez a tekintetben, hogy Friedrich Merz német kancellár és Ursula von der Leyen hasonló CDU-s háttérrel, de ellentétes elképzeléssel rendelkezik.
Nukleáris forradalom: stratégiai megállapodást kötött az MVM, hazánkban is megjelennek a törpereaktorok – tovább erősödik a magyar–amerikai szövetség
Magyarország és az Egyesült Államok új szintre emeli nukleáris együttműködését egy friss megállapodással. A cél egy modern, biztonságos és rugalmas atomenergia-rendszer kiépítése, tájékoztat a Világgazdaság.
