46,5 milliárd fényévre tőlünk

Egy provokatív elméleti cikkében Michael Guillén elméleti fizikus azt állította, hogy ha az „Istent” abszolút, ősi információforrásként és oksági összefüggésként értelmezzük, amely az univerzumot irányítja, akkor a „helye”, fizikai értelemben, a kozmológiai eseményhorizont lehet – egy képzeletbeli gömb, amely körülveszi az univerzum azon részét, amelyet megfigyelhetünk.
A becsült távolság ettől a horizonttól körülbelül 46,5 milliárd fényév, azaz megközelítőleg 439 milliárd billió kilométer.
A szerző a holografikus elv keretein belül érvel, amely szerint egy térbeli térfogatban (például a mi Univerzumunkban) található összes információ kódolható a határfelületén – a horizonton. Ebben az esetben háromdimenziós világunk összetettsége és törvényei a kétdimenziós felületen rögzített információk „vetületei” lehetnek, hasonlóan ahhoz, ahogyan egy hologram háromdimenziós képet hoz létre egy sík rajzból.
Ha ez a hipotézis igaz, akkor a fizikai törvények forrása, és átvitt értelemben az „elsődleges mozgató” nem az Univerzumban található, hanem annak szélső határán, amelyet alapvetően nem érhetünk el, mivel a horizont fénysebességgel távolodik tőlünk.
A mű természetesen filozófiai jellegű, és nem bizonyítja Isten létezését vallási értelemben, de szokatlan hidat kínál a kozmológia, az információelmélet és a valóság első okával és természetével kapcsolatos ősi metafizikai kérdések között.
