Miért vannak az emberi agynak redői?

Sok állatnál, például egerekben és patkányokban azonban az agykéreg sima marad

BELFÖLD
  • 2026.01.24. - 20:36
Cikk borítókép
Képünk illusztrációAFP/Science Photo Library/GPR/Science/Gorodenkoff Productions | AFP/Science Photo Library/GPR/Science/Gorodenkoff Productions

Agyunk, amely egy ráncos dióhoz hasonlít, jellegzetes redői a fejlődésének módjából adódnak. Lisa Ronan, a Cambridge-i Egyetem kutatója szerint a kéreg a magzati fejlődés során növekszik és fejlődik. Ez a megnövekedett térfogat nyomást gyakorol a felszínre, ami redők kialakulásához vezet.

Lehetővé teszik több neuron befogadását, elősegítve az összetett kognitív funkciók fejlődését. Sok állatnál, például egerekben és patkányokban azonban az agykéreg sima marad. A redők gyakoribbak a nagyobb aggyal rendelkező állatoknál, de vannak kivételek, például a lamantinok.

A redők kialakulása nemcsak az agykéreg növekedésétől, hanem annak fizikai tulajdonságaitól is függ. Érdekes módon ezek a redők és barázdák specifikus mintázatok szerint alakulnak ki, és egyének között következetesek. Ez arra utal, hogy ezeknek a struktúráknak specifikus jelentésük és kapcsolatuk van az agyi funkciókkal.

Reklám