Az évszak sztárja az influenza

Tünetek és kezelés

BELFÖLD
  • 2025.11.25. - 07:38
Cikk borítókép
Képünk illusztrációTT News Agency via AFP/Isabell Höjman | TT News Agency via AFP/Isabell Höjman

Az influenza cseppfertőzés útján terjedő, fertőző, vírusos betegség. A felső és az alsó légutakat egyaránt érintheti. Jellemző tünetei a láz, torokfájás, gyengeség, izomfájdalom. A mérsékelt égövben jellemzően télen és tavasszal jelentkezhet szezonális, járványos (epidémia) formában. Bizonyos esetekben (pl. időseknél és legyengült immunrendszer mellett) súlyos, halálos kimenetelű szövődményekkel is járhat.

A betegséget okozó vírus folyamatosan mutálódik, ezért bár az aktuális vírustörzs ellen létezik hatékony védőoltás, azt évről évre meg kell újítani. Ugyanezen okból nem jelent védettséget hosszú távon, ha valaki átesik a betegségen.

Fontos! A COVID-19-fertőzés hasonló panaszokat okozhat, az influenzával könnyen összetéveszthető (különösen amellett, hogy enyhe megbetegedés a COVID-19 ellen oltottak körében is előfordulhat). Ezért ha szezonális légúti megbetegedés tüneteit mutatja, lehetőleg ne menjen közösségbe, és tartsa be a környezetében élők védelmét szolgáló óvintézkedéseket!

Az influenzafertőzés változatos tüneteket okozhat az egyéni adottságoktól függően. A vírusfertőzés lappangási ideje 1-4 nap. Fontos tudni, hogy az érintett személy a tünetek megjelenése előtt 1 nappal – cseppfertőzéssel – már terjesztheti a betegséget.

Leggyakrabban az alábbi tünetek jelentkeznek: hidegrázás; magas láz; fejfájás; rossz közérzet; izom- és ízületi fájdalom; fáradékonyság; torokfájás; száraz köhögés; orrfolyás, orrdugulás; étvágytalanság; hányás és hasmenés.

Jellemzők lehetnek továbbá a jellegtelen emésztő szervrendszeri, gyomortáji panaszok, és ritkább esetekben kötőhártya-gyulladás is előfordulhat.

Miután a COVID-19-megbetegedés is felső légúti betegségként indul, nehéz lehet a két betegséget megkülönböztetni egymástól.

Az influenza leggyakrabban enyhe megbetegedés, amely otthoni tüneti terápiával jól kezelhető. Gyermekek, idősek, illetve valamilyen krónikus betegségben szenvedők esetén enyhe tünetek mellett is javasolt konzultálni a háziorvossal.

Amennyiben a fentebb felsorolt influenzaszerű tünetek mellett magas láz, nehézlégzés, fulladás, kiszáradás vagy zavartság jelentkezik, mindenképp vegye fel a kapcsolatot háziorvosával vagy keresse fel a háziorvosi ügyeleti ellátást!

A betegség kórokozója az influenzavírus, amelynek több típusa ismert. Az influenzavírus A nagyobb járványokat, súlyosabb megbetegedést okoz, egyes törzsei madarakat és sertéseket is fertőz. Az influenzavírus B ritkább, világjárványt nem okoz. A C típus leginkább gyermekközösségekben terjed, enyhe, náthaszerű megbetegedést okoz. A D típusú influenza pedig állatok között képes terjedni, eddig még nem mutatták ki emberben.

Az influenzavírus cseppfertőzéssel terjed. A levegőben a fertőző cseppek (tüsszentés, köhögés) körülbelül egyméteres körzetben fertőznek, közvetlen belélegzés útján vagy közvetetten: valamilyen felületen, használati tárgyon (pl. ajtókilincs, mobiltelefon, tömegközlekedési eszközök kapaszkodói) megtapadva, ahonnan az azt megérintő személy a kezével az orrán, szemén, száján keresztül a saját szervezetébe „juttatja” a vírust.

Az egészséges immunrendszerrel rendelkező személyeknek általában nincs szükségük orvosi segítségre influenzafertőzés esetén. A súlyosabb szövődményeknek ugyanakkor fokozottan kitettek az alábbi csoportok, ezért számukra megbetegedés esetén javasolt a háziorvossal történő kapcsolatfelvétel: 5 évesnél fiatalabb gyermekek; 65 év felettiek; várandós nők; szociális intézményben (otthonban) élők; hajléktalanok; szív- vagy vesebetegségben, 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők; asztmások vagy egyéb tüdőbetegségben szenvedők (pl. cisztás fibrózis); elhízott személyek (a BMI értéke 35 vagy annál magasabb); legyengült immunrendszerűek (pl. immunszuppresszánst szedők, HIV-fertőzöttek).

A leggyakoribb szövődmény a vírusos tüdőgyulladás, ekkor a láz 2-4 nap múltán sem csökken, a beteg általános állapota fokozatosan romlik. A betegség talaján, felülfertőződés következtében kialakulhat bakteriális tüdőgyulladás is, ilyenkor láztalanság után ismét belázasodik a beteg. Kisgyermekkorban leggyakoribb szövődmény az akut bakteriális középfülgyulladás, valamint az arcüreggyulladás.

Egyéb szövődmények lehetnek: hörghurut, agyhártya- vagy agyvelőgyulladás, szívizomgyulladás, veseelégtelenség, krónikusan beteg időseknél az alapbetegség fellángolása.

A diagnózis a járványügyi helyzet ismeretében, a tünetek és a fizikális vizsgálat alapján állítható fel. Bizonyos esetekben a kezelőorvos az orrból vagy a garatból mintát vehet, és gyorsteszttel vagy laboratóriumban különböző módszerekkel kimutathatják az influenzavírust, így a COVID-19-fertőzés gyanúja is kizárható.

Idős vagy a tüdőmegbetegedésére utaló jeleket mutató személyeknél mellkasröntgent végezhetnek a vírusos tüdőgyulladás kizárása vagy megerősítése érdekében.

Az influenza kezelése a tünetek enyhítésére és a szövődmények megelőzésére vagy gyógyítására fókuszál. Fontos a pihenés (ágynyugalom), a láz- és fájdalomcsillapítás, valamint a bőséges folyadékfogyasztás. Az enyhe influenza tünetei általában nem igényelnek orvosi beavatkozást, a legtöbben 7-10 napon belül kezelés nélkül meggyógyulnak a betegségből.

Lázcsillapításra acetaminophen-, paracetamol-, ibuprofentartalmú gyógyszerek alkalmazása javasolt. 10 éves kor alatt ne adjunk szalicilsav-tartalmú (pl. acetilszalicilsav) készítményeket (lásd még: Reye-szindróma).

Súlyos lefolyású, tüdőgyulladással járó influenza kezelése kórházi körülmények között történik. Ilyenkor vírusellenes (antivirális) gyógyszeres kezelésre is sor kerülhet.

A betegség leghatékonyabban az influenza elleni védőoltással előzhető meg. Mivel az influenzavírusok folyamatosan mutálódnak, ezért a járványok megelőzésére használt oltóanyag antigén-összetétele évről évre változik; így minden évben új influenza elleni védőoltás szükséges. A jelenleg elérhető elölt (inaktivált) vírust tartalmazó oltóanyagok hatékonyak és biztonságosak.

A nem kötelező, ajánlott védőoltás a háziorvosnál térítésmentesen hozzáférhető azok számára, akiknél magas az influenza szövődményeinek kockázata: időseknek (60 éven felül); krónikus betegségben szenvedőknek; immunhiányosoknak.

A védőoltás felvétele fokozottan ajánlott a gyermekvállalást tervező vagy várandós nők, illetve az egészségügyben dolgozók számára.

A védőoltás mellett járványos időszak alatt az alapvető higiénés szabályok fokozott betartásával is hozzájárulhatunk a betegség elkerüléséhez: rendszeres szappanos kézmosás vagy alkoholos kézfertőtlenítés; a gyakran használt felületek fertőtlenítése; a köhögési, tüsszentési etikett betartása.  

Reklám