A folyamat mögött meghúzódó mechanizmus igen összetett

Minden évben több milliárd madár vándorol, sok ezer kilométert megtéve. Egyes fajok, mint például a sarki csér, életük során annyi kilométert tudnak repülni, amennyivel oda-vissza elérnének a Holdra.
A madarak hosszú útjaikon számos érzékszervet használnak. A látás és a szaglás a tájékozódásuk fő eszközei.
A kisebb szárnyasok tereptárgyakra, például folyókra és hegyvonulatokra emlékeznek, míg a tengeri madarak főként a szaglásukra hagyatkoznak. Világítótesteket is használnak: a nappali vonuló madarak napiránytűt, az éjszakaiak pedig csillagiránytűt használnak.
Felhős időben azonban a madarak magnetorecepciót használnak – a Föld mágneses mezőinek érzékelésének képességét - tette közzé a gismeteo.ru.
A kutatások azt mutatják, hogy a változó mágneses mezők megzavarják a madarak tájékozódását. A folyamat mögött meghúzódó mechanizmus továbbra sem tisztázott, de feltételezik, hogy a madarak szemében található kriptokróm molekula kulcsszerepet játszik. Vannak elméletek a csőrben lévő receptorokról is, amelyek kölcsönhatásba lépnek a magnetittel.
