Nem szereti a gyerek az ölelést?

Képzeljük el az idegrendszert egy forgalmas autópályának, ahol a járművek az ingerek. Az autópálya (az idegrendszer) hordozza az információkat az agy felé, ahogy az autók szállítják az árut egyik helyről a másikra. Ha az út tiszta és jól karbantartott, az autók zavartalanul mozoghatnak. Ez a helyzet akkor áll fenn, ha az idegrendszer megfelelően működik. A probléma akkor merül fel, ha az út rossz állapotban van, pl. gödrökkel vagy akadályokkal. Az autók (az ingerek) nehezebben jutnak át vagy elakadnak. Ezért, ha valaki szenzoros problémákkal küzd, az azt jelenti, hogy az autók nem tudnak simán közlekedni az autópályán. És ezek a nem megfelelő mennyiségű vagy minőségű utak (neuronális kapcsolatok) rendszere egy vagy több motoros, kognitív utat is érinthet, ami által a motoros és kognitív részekre nehezebben tud eljutni az információ, ami által az erre épülő pszichés és szociális területen lévő további funkciókat gátolhatja. Így az adott személy nem tud a lehetőségeinek megfelelően kiteljesedett életet élni. Ez zavarhatja a mindennapi életet, mert az ingerek megérkezése vagy feldolgozása nehézkesebb lehet.

A szenzoros érzékelésünk összetett és bonyolult. Most a szenzoros moduláción belül a hiposzenzitivitásról fogunk beszélni, annak tüneteiről, és hogy milyen viselkedési mintákra lehetünk figyelmesek gyermekünk viselkedésében.

A szenzoros feldolgozási nehézség (SPD) egy másik típusa, amely az érzékszervi ingerek gyengült észlelését jelenti. Ez azt jelenti, hogy a személy nem érzékeli az ingereket a tipikus intenzitással, ezért erősebb stimulációra van szüksége ahhoz, hogy ugyanazt a reakciót érje el. A hiposzenzitivitás bármelyik érzékszervet érintheti, de leggyakrabban a tapintást, a hallást és a mozgást.

Tompa érzékelés

• Nem veszi észre, ha piszkos a keze, vagy ha a ruhadarabja irritálja a bőrét.
• Nem reagál a fájdalomra, nem sír, ha elesik.
• Nem szereti a finom érintéseket, az ölelést, a simogatást.

• Kerüli a mezítlábas járást, nem szeret homokban, vízben játszani.
• Nem szereti a szoros ölelést, elhúzódik a simogatástól.
• Kényelmetlenül érzi magát a tömegben, a szoros helyeken.

• Erős nyomást, dörzsölést keres, harapdálja, csapkodja a tárgyakat.
• Szereti a durva játékokat, a pörgést, a hintázást.
• Szorosan ölel magához tárgyakat, falakat nyomogat.

Példák

• A kislány nem veszi észre, hogy tele van homokkal a cipője, észre sem veszi, ha piszkos a keze.
• A kisfiú nem sír, ha elesik, nem reagál a fájdalomra.
• A tinilány nem szereti, ha hozzáérnek, elhúzódik az öleléstől.
• A kisgyerek imádja a pörgést, a hintázást, a durva játékokat.

Gyenge hallásérzékelés

• Nem reagál a halk hangokra, nem hallja a nevét.
• Hangos zajokat kelt, hogy stimulálja a hallását.
• Nehézséget okoz a hangok irányának meghatározása.

Figyelemzavar

• Nem figyel a beszédre, nem reagál a parancsokra.
• Könnyen elterelődik a figyelme a háttérzajok miatt.

Kommunikációs nehézségek

• Későn kezd el beszélni, nehezen tanul meg új szavakat.
• Nem érti a beszéd árnyalatait, félreérti a parancsokat.

Példák

• A kisfiú nem hallja, ha szólnak neki, nem reagál a nevére.
• A kislány hangosan beszél, kiabál, hogy felhívja magára a figyelmet.
• A tinilány nehezen figyel a tanórákon, nem érti a tanári instrukciókat.

Koordinációs zavarok

• Ügyetlen, gyakran elesik, nehezen tartja az egyensúlyt.
• Nehézséget okoz a finommotoros mozgások koordinálása.

Mozgáskerülés

• Nem szereti a mozgásos játékokat, a sportolást.
• Fáradékony, hamar elfárad a fizikai aktivitástól.

Izomtónus-gyengeség

• Gyenge izomtónus, nehézkes mozgás.
• Nehezen tanul meg új mozgásformákat.

Példák

• A kisgyerek gyakran elesik, nehezen tartja az egyensúlyát.
• A kislány nem szeret sportolni, kerüli a mozgásos játékokat.
• A tinilány fáradékony, hamar kifárad a testnevelésórán.

A hiposzenzitivitás tünetei egyénenként és súlyosságban is eltérőek. A tünetek enyhék és alig észrevehetőek, de súlyosabbak is lehetnek, befolyásolva a mindennapi életet.

A hiperszenzitivitással érintett gyerekek viselkedése gyakran tükrözi a tüneteik okozta kényelmetlenséget és frusztrációt. Íme, néhány általános viselkedési jellemző. A hiposzenzitivitás hatása a gyermek magatartására és önértékelésére:

• Visszahúzódás: kerüli a szociális helyzeteket, társaságot, inkább egyedül tölti az időt.
• Agresszió: dühkitörések, ingerlékenység, verbális vagy fizikai agresszió jellemzi.
• Figyelemzavar: nehezen összpontosít, figyelmetlen, feledékeny.
• Mozgáskoordinációs zavarok: ügyetlen, nehézkes, gyakran elesik.
• Tanulási nehézségek: nehézséget okoz az olvasás, írás, számolás, a tananyag elsajátítása.
• Alacsony önbizalom: bizonytalan, kételkedik magában, nem hisz a képességeiben.
• Frusztráció: gyakran érzi magát frusztráltnak, dühösnek, tehetetlennek.
• Szégyenérzet: szégyelli a tüneteit, igyekszik elrejteni azokat mások elől.
• Szigorú önkritika: túlzottan kritikus önmagával szemben, a hibáira fókuszál.

A korai diagnózis és a megfelelő terápia kulcsfontosságú a hiposzenzitivitás tüneteinek enyhítésében, a gyermekek magatartásának és önértékelésének javításában.

A hiposzenzitivitás nem a gyermek hibája, nem lustaság vagy nemtörődömség. A tünetek mögött biológiai okok állnak, amelyeket megfelelő terápiával lehet kezelni.

Forduljon szakemberhez a diagnózis és a megfelelő terápia felállítása érdekében!