A háztartások bizakodóan néznek a jövőbe

BELFÖLD
  • 2024.10.08. - 14:54
Cikk borítókép
A ritkán változó árú termékek inflációja 0,3 százalékponttal, a feldolgozott élelmiszerek nélkül számított maginfláció éves emelkedése 0,5 százalékponttal csökkent az előző hónaphoz képestMH archív/Purger Tamás | MH archív/Purger Tamás

Az orosz–ukrán háború és az Európai Unió elhibázott szankciós politikája okozta válságon túllendülni látszanak a magyarok és bizakodóak a jövőt illetően; a családok optimistábbá váltak, csaknem egymillió háztartás tervez nagyobb kiadást a közeljövőben – közölte a Nézőpont Intézet kedden, közvélemény-kutatáson alapuló Fogyasztói Barométere alapján.

A Nézőpont Intézet ötödik alkalommal készítette el a magyar háztartások pénzügyi helyzetét és fogyasztását vizsgáló Fogyasztói Barométert, amely 1000 fős, a hazai háztartásokra reprezentatív közvélemény-kutatási adatokon alapul.

Közleményük szerint az elemzés azt mutatja, a magyarok bizakodóak a jövőt illetően, és minden adott a fogyasztás bővüléséhez: a háztartások erre szánt forrásai egy év alatt megnövekedtek, és az emberek szándéka is megvan, hogy többet fordítsanak fogyasztásra.

Éves összehasonlításban (2023 szeptembere és 2024 szeptembere között) a háztartások átlagos jövedelme havi nettó 503 ezer forintról 600 ezer forintra nőtt, ahogy az általuk elkölthető pénzmennyiség is emelkedett, nettó 602,5 ezer forintról 623,5 ezer forintra, amely magában foglalja a jövedelmen túl az erre használható megtakarításokat vagy hiteleket is.

Mindez egyben azt is eredményezte, hogy az emberek a takarékoskodás helyett a fogyasztásukat kezdik erősíteni, hiszen a háztartások alapvető fogyasztásra fordított kiadásai szintén megnőttek, 244 ezer forintról 274,5 ezer forintra a kutatás szerint – tették hozzá.

Az elemzés szerint a magyarok jövőbe vetett bizalmát igazolja, hogy a háztartások fogyasztási szándéka is erősödik, hiszen mintegy egymillió háztartás, az összes 25 százaléka tervez nagyobb kiadást a következő három hónapban. Mindeközben márciushoz képest 15-ről 21 százalékra nőtt azok aránya, akik többletjövedelem esetén inkább költekeznének, semmint megtakarítanának – írták.

Reklám