Divat lett a hófehér fog

Az elterjedt és általánosan használt „fogfehérítés” elnevezés némileg félrevezető: valójában a kezelés után nem „fehérek” lesznek a fogak, hanem a fog eredeti színéhez képest világosabbá válnak, akár több árnyalattal is. A műfogsor, a korona és a tömések színe nem változik meg a fehérítéssel, ezért például az esztétikai töméseket érdemes a fogfehérítés után elvégeztetni, és az új fogszínhez igazítani azok színét.

A fogfehérítés indokai

A fogfehérítésnek ritkán vannak egészségügyi okai, az elszíneződött fogak általában csak esztétikai problémát jelentenek. A fogak színe nincs közvetlen összefüggésben az egészségükkel: egy sárgás fog is lehet teljesen egészséges, és egy hófehér fog is lehet megbetegedésre (pl. fogszuvasodásra) hajlamos. Ha azonban valakit zavar az elszíneződött foga, ma már biztonságosan és viszonylag tartósan lehet a problémán segíteni.

A fog elszíneződésének oka

Bár alapvetően a fogszín egyénenként változó (ahogy a bőr vagy a szem színe is), az mindenkire igaz, hogy egyes anyagok, tevékenységek a fogakat átmenetileg vagy tartósan elszínezhetik.

Ilyenek többek között: 

• dohányzás;

• vörösbor, kóla, kávé, tea gyakori fogyasztása;

• intenzív színű fűszerek (kurkuma, sáfrány, curry, pirospaprika);

• élelmiszer-adalékok (mesterséges színezők);

• egyes kémiai anyagok: túlzott fluoridbevitel (pl. túladagolt fluoridtabletta), bizonyos antibiotikumok adása a fogfejlődés időszakában;

• fogkő, elöregedett tömés;

• elhalt ideg gyökérkezelés után (elszürkült fog);

• elhanyagolt szájhigiénia;

• valamint a fogszín öröklött tulajdonság is lehet.

Fogfehérítési módok

Az eljárás két alapvető módja az otthoni és a fogorvos által, a rendelőben végzett fehérítés. 

Otthoni fogfehérítés

A fogakat otthon is meg lehet próbálni fehéríteni fehérítő („whitening” feliratú) fogkrémmel, fogfehérítő krémmel, csíkkal, illetve vény nélkül kapható, egyéb fehérítőszerekkel, de ezek hatásfoka – és sokszor a megbízhatósága is – igen eltérő lehet. A termék tájékoztatójában lévő utasításokat és biztonsági előírásokat mindig be kell tartani a használat során.

Fogorvos által végzett fehérítés

A szakember (fogorvos) szakrendelőben, a szükséges feltételek között, a megfelelő anyagokkal és módon végzi a fogfehérítést.

Ez történhet:

• fényre felszabaduló oxigénnel (ún. „gyorsfehérítés” – teljes egészében a rendelőben történik, a kezelés hossza egy-két óra),

• fogfehérítő géllel töltött fogsínnel (a sínt – mint egy fogszabályzót – a rendelőn kívül is viselni kell, az orvossal megbeszélt ideig és módon).

A hatóanyag mindkét esetben legtöbbször hidrogén-peroxid vagy karbamid-peroxid, amely áthatol a fogzománc külső rétegén, reakcióba lép a fog elszíneződését okozó anyagokkal, majd feloldja, eltávolítja azokat. A fogfehérítés hatása nem azonnali: általában 12–24 órára van szükség ahhoz, hogy az új fogszín stabilizálódjon.

A fogfehérítő kezelés tartóssága

Mivel nemcsak a fehérítőanyag, hanem az elszíneződést okozó anyagok is könnyen áthatolnak a fogzománcon, így érthető módon a kezelés utáni fogszín nem tart örökké. Egyénenként változó, hogy kinek meddig marad „fehér” a foga: ez néhány hónaptól több évig is terjedhet. Ez függ a fog alapvető tulajdonságaitól, valamint attól is, hogy a kezelés után visszatér-e a páciens a korábbi életmódjához (pl. továbbra is dohányzik). Ha szeretnénk az elért fogszínt megtartani, előbb-utóbb szükségesek lesznek további, ún. „emlékeztető” kezelések.

A fogfehérítés kockázatai

Mint minden kémiai beavatkozásnak, a fogfehérítésnek is vannak kockázatai: érzékenyebbé válhatnak a fogak, a fognyak és az íny (hidegre, melegre), ritka esetben a fogzománc is károsodhat: elveszítheti ásványianyag-tartalmának egy részét és ezáltal a keménységét, ellenálló képességét is.

Mikor nem ajánlott a fogfehérítés?

Vannak esetek, amikor kifejezetten ellenjavallt a fogfehérítés:

• terhesség vagy szoptatás alatt,
• ha már eleve érzékenyek a fogai,
• ha valamilyen ínybetegsége van (pl. ínyzsugorodás),
• ha repedések vannak egy vagy több fog felszínén.