Ez a daganat szinte az utolsó pillanatig észrevétlen maradhat

A csecsemőmirigy (latin néven thymus) a mellkas közepén, a szegycsont mögött helyezkedik el. 

A csecsemőmirigy kétféle sejtet tartalmaz: úgynevezett epiteliális sejteket és T-limfocitákat. Mindkét típusú sejt esetén előfordulhat abnormális növekedés és osztódás – az epiteliális sejtek osztódása esetén beszélünk csecsemőmirigy-daganatokról (thymoma vagy thymus carcinoma), míg a T-limfociták daganatos megbetegedése esetén Hodgkin- vagy non-Hodgkin-limfómáról.

A csecsemőmirigy rosszindulatú daganatainak főbb tünetei

A csecsemőmirigy daganatai esetén jellemző, hogy a diagnózis idején nincsenek tünetei a betegnek. Gyakori, hogy véletlenül fedezik fel más, nem ehhez kapcsolódó vizsgálat során. Amikor pedig mégis előfordulnak tünetek, azok jellemzően nem specifikusak (általános tünetek, amelyek nem utalnak egyértelműen csecsemőmirigy-daganatra), így a diagnózis felállítása is késhet.

A csecsemőmirigy-daganat leggyakoribb tünetei az alábbiak lehetnek:

• tartós köhögés;
• légzési nehézség;
• mellkasi fájdalom;
• nyelési nehézség;
• étvágycsökkenés;
• kóros fogyás;
• venacava-szindróma: a csecsemőmirigy egy nagy, szívbe torkolló érhez (vena cava superior) van közel. Ha a daganat nyomást gyakorol az ér falára, akkor kialakulhat a venacava-szindróma (tünetei: izzadás az arcon, nyakon és mellkason, fejfájás, szédülés). A szindróma olyan, életveszélyes szövődményekhez vezethet, mint az agyödéma és a gégében keletkező vizenyő.

A csecsemőmirigy-daganatokhoz – főleg a thymomához – kapcsolódóan gyakori a különböző autoimmun betegségek megjelenése, így ezen betegségek tünetei is utalhatnak a csecsemőmirigy-daganatra.

A csecsemőmirigy rosszindulatú daganatainak típusai

A csecsemőmirigy daganataiban közös, hogy a csecsemőmirigy sejtjeiből indulnak ki (az ún. epiteliális sejtekből). A csecsemőmirigy daganatai két fő csoportba sorolhatók.

Thymoma

A thymoma további két csoportra osztható az alapján, hogy mikroszkóp alatt hogyan néz ki: A és B típusúra. Az A típusú jellemzően lassan nő, nem jellemző rá az áttétképzés (metasztázis), vagyis nem terjed át más szervekre. A B típusú ezzel szemben gyorsabban nő, és áttétet is könnyen adhat.

Thymus carcinoma

A thymus carcinoma a thymománál ritkábban kialakuló daganattípus. Egyes források nem sorolják külön típusba, hanem a thymoma C típusának is nevezik. Általában gyorsan nő, és jellemző rá, hogy könnyen terjed át már szervekre. A csecsemőmirigy daganatai közül ennek a kezelése a legnehezebb.

A csecsemőmirigy rosszindulatú daganatainak kiváltó okai

A csecsemőmirigy daganatai nagyon ritkák, kialakulásuk oka nem ismert.

A csecsemőmirigy-daganatok lehetséges szövődményei

A csecsemőmirigy-daganatok (jellemzően a thymoma típusú) bizonyos autoimmun betegségek megjelenésével is összefüggésbe hozhatók.

A thymomával összefüggésbe hozható, egyéb betegségek az alábbiak:

• myasthenia gravis,
• tiszta vörösvérsejt aplasia,
• hypogammaglobulinemia,
• lupus,
• rheumatoid arthritis.

A csecsemőmirigy rosszindulatú daganatainak diagnosztizálása

A csecsemőmirigy-daganat gyanúja gyakran egy nem erre irányuló vizsgálat során merül fel (pl. mellkasröntgen). Ezt követően további vizsgálatokra van szükség a pontos diagnózis felállításához.

A csecsemőmirigy-daganat diagnosztizálásához alkalmazott vizsgálatok:

• mellkasröntgen (tüdőszűrés),
• képalkotó vizsgálatok (pl. PET-, CT-, MR-vizsgálat),
• a csecsemőmirigy állományából vett biopszia mikroszkópos patológiai vizsgálata.

A csecsemőmirigy rosszindulatú daganatainak kezelése

A csecsemőmirigy daganatainak kezelése attól függ, hogy milyen kiterjedésű és stádiumú a daganat. A kezelési terv akár több típusú terápiát (műtét, sugárkezelés, kemoterápia) is tartalmazhat párhuzamosan.

Műtéti eltávolítás

A cél mindig a tumor teljes eltávolítása, ha a tumor mérete és a beteg állapota ezt megengedi. Előfordulhat, hogy a környező szövetek és nyirokcsomók egy részét is el kell távolítani.

Sugárkezelés

A daganat méretének csökkentésére nagy energiájú röntgensugarakat használnak. Előfordulhat, hogy a műtétet megelőzően alkalmazzák, hogy a daganat mérete csökkenjen és alkalmassá váljon a műtétre. Általában kis frakciókban, naponta kezelik a betegeket, hétfőtől péntekig (hétvégéken nem), öt-hat hétig, de ez a személyre szabott kezelési protokolltól függően változhat.

Kemoterápia

A daganat elpusztítására ún. citotoxikus szereket (pl. cisplatin, doxorubicin, ciklofoszfamid, carboplatin, paklitaxel stb.) alkalmaznak, amelyet jellemzően intravénásan kapnak a betegek. Fő terápia is lehet, de az is előfordulhat, hogy csak a műtétet megelőzően van rá szükség.

Klinikai vizsgálatok

 A legújabb fejlesztésű gyógyszerek forgalomba hozatala előtt nagy betegpopuláción próbálják ki a gyógyszercégek a hatékonyságot és biztonságosságot, amelyhez a feltételeknek megfelelő betegek csatlakozhatnak. A potenciálisan elérhető vizsgálatokról a kezelőorvos tájékoztatását kérje.

A kezelés hosszú távú sikeressége sok tényezőtől függ: életkortól, általános egészségi állapottól, a tumor teljes eltávolításának sikerességétől, a betegség stádiumától stb. Általánosan elmondható, hogy a műtéti úton teljesen eltávolítható daganatok esetén a betegség prognózisa nagyon jó – a daganat ilyen esetben ritkán újul ki.