
Az utóbbi években folyamatosan növekszik a májbetegek száma, ami egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent. Bár a kezelések hatalmas fejlődésen mentek keresztül, mégis évente kétmillió ember hal meg májbetegségek következtében világszerte. Megfelelő életmóddal ezeknek a haláleseteknek a legnagyobb részét ráadásul meg lehetett volna előzni, olvasható a hazipatika.com-on megjelent cikkben.
Elérte a másfél milliárdot a krónikus májbetegek száma, ami egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent. Kétmillió áldozatot szednek a májbetegségek világszerte, Magyarországon pedig minimum 3500 érintettet veszítünk el minden évben. Ezeknek a betegségeknek a többsége azonban megfelelő életmóddal megelőzhető lenne, illetve ha időben felismerik, gyógyítható – nyitotta meg a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikáján megrendezett Máj Világnapja kapcsán meghirdetett rendezvényt dr. Szijártó Attila.
A klinika igazgatója hangsúlyozta: a máj egy olyan létfontosságú szerv, ami semmi mással nem helyettesíthető, a legutolsó stádiumban lévő betegek egyetlen lehetősége tehát a transzplantáció, amit hazánkban egyedül ezen a klinikán végeznek. „Itt a sebészeti kezelések olyan arzenálját vetjük be, amelyekkel a korábban végzetes betegségek érintettjeit ma már sok esetben meg tudjuk menteni” – húzta alá.
Néma, több szervet érintő gyilkos: a zsírmáj
A leggyakoribb májbetegségről, az anyagcsere betegségekkel összefüggő zsírmájról Werling Klára beszélt a sajtóeseményen. A klinika docense kiemelte: a világ lakosságának már több mint egyharmadát érintő állapot arányának növekedéséért a helytelen életmód felelős. A zsírmáj következtében gyulladás léphet fel, ami májzsugorhoz, sőt akár májrákhoz vezethet. Ráadásul ez a betegség több szervet is érinthet, így hozzájárulhat egyebek mellett szívritmuszavarok, infarktus, bél-, gyomor-, mell- és prosztatarák, valamint krónikus vesebetegség kialakulásához is.Bár kezelés egyelőre nem létezik a zsírmáj gyógyítására, egészséges táplálkozással és testmozgással azonban megelőzhető, sőt ha idejében felismerik, vissza is fordítható.
Az alkoholfogyasztásnak nincs biztonságos szintje
Korábban a szakma is, a közvélemény is jóval megengedőbb volt az alkoholfogyasztással kapcsolatban, sőt, sok helyen lehetett hallani a napi egy pohár vörösbor ajánlást. Mára azonban megdőlt ez az elmélet. Mivel a májbetegekre még inkább veszélyes, mint az egészségesekre, az érintettek pedig legtöbb esetben nem tudnak a betegségükről, Horváth Gábor azt javasolja: lehetőleg senki ne igyon. A Magyar Gasztroenterológiai Társaság hepatológiai szekciójának elnöke úgy fogalmaz: „koccintani minden nap lehet valamire, de inkább enélkül ünnepeljünk. Az alkoholfogyasztásnak ugyanis nincs biztonságos szintje, ez a májkárosodás legfőbb okozója.”
Hepatitis B és C – cél a korai felismerés
Bár a hepatitis B és C vírusfertőzöttek az esetek többségében spontán meggyógyulnak, előfordul azonban, hogy a betegség krónikussá válik. Ekkor egy néhány hetes gyógyszeres kezelésre van szükség, ami már ingyenesen, azonnal hozzáférhető. Enélkül a betegség krónikus gyulladást okoz a májban, ami májzsugorhoz, májelégtelenséghez vezethet, sőt jelentősen megnöveli a májrák kialakulásának kockázatát is. Óriási probléma azonban, hogy a fertőzöttek kétharmada nem tud a betegségéről. Márpedig meggyógyítani kizárólag azt tudják, akiről felismerik, hogy érintett.
A hepatitis-C vírusfertőzöttek számát a világon 71 millióra, Magyarországon húszezerre becsülik. A vírushepatitisek okozta szövődmények és halálesetek száma korai felismeréssel, a rizikócsoportok kiterjesztett szűrésével és időben elkezdett kezeléssel azonban csökkenthető. A hepatitic B vírusfertőzés is globális egészségügyi probléma, hiszen évente másfélmillió új fertőzöttről tudunk, így mostanra nagyjából 300 millió krónikus fertőzött van világszerte. A vírus minden évben 800 ezer áldozatot szed világszerte.
Így tartsa fenn mája egészségét:
Cél a teljes magyar lakosság leszűrése
Ma a háziorvos csak a várandósokat, illetve azokat küldheti kivizsgálásra, akik valamilyen tünettel jelentkeznek nála. A hosszú távú cél az azonban, hogy a teljes lakosság élhessen az ingyenes hepatitis B és C szűrés lehetőségével – vetítette előre Gervain Judit, a Nemzeti Hepatitis Bizottság elnöke. A Nemzeti Hepatitis Program keretében ugyanis igyekeznek minél szélesebb körben elérhetővé tenni az egyszeri vérvétellel járó szűrés lehetőségét, hogy minden érintettet időben megtaláljanak, amikor a betegség még gyógyítható.
