Rizsszemekben tenyésztenének hibrid marhahúst

A rózsaszín, ragacsos szemcsékre hasonlító eredmény a darált hús és a rizs kombinációjára emlékeztet. Sohyeon Park, a Yonsei Egyetem biomolekuláris mérnöke által vezetett csapat szerint a keverék tápanyagokban gazdag, és bár az előállítása most még kissé munkaigényes, egy napon talán enyhítheti az élelmiszerhiányt.

A rizs körülbelül 80 százalékban keményítőből áll, a maradék 20 százalék fehérje és egyéb tápanyagok, ami kiváló táplálékalapanyag – magyarázza a mérnök. 

A szakemberek élelmiszeripari minőségű halzselatinnal és élelmiszeripari enzimekkel vonták be a rizsszemeket, hogy a sejtek könnyebben találjanak táptalajt, és maximalizálják a rizshez tapadó és rajta növekvő sejtanyag mennyiségét. Ezután a rizsszemeket tehénizom- és zsír őssejtekkel oltották be, majd 9-11 napig hagyták őket egy Petri-csészében növekedni. 

A tenyésztési időszak végén megvizsgálták, és azt találták, hogy a marhahús-rizs hibrid szilárdabb és törékenyebb volt, mint a hagyományos rizs.

A hibrid rizsnek lényegesen magasabb volt a fehérje- és zsírtartalma – 8 százalékkal több fehérje és 7 százalékkal több zsír –, mint a kezeletlen társának. 

A csapat számításai szerint a hibrid rizs előállítása 6,27 kilogramm szén-dioxidot termel 100 gramm fehérjére számítva. A marhahús 49,89 kilogramm szén-dioxidot szabadít fel 100 gramm fehérjéből. A hibrid rizs fogyasztói ára pedig a marhahús kilogrammonkénti árának mintegy 15 százaléka lenne.