Szilágyi Péter: A magyarságnak tervei vannak a jövőre nézve

Szilágyi Péter az erdélyi város első magyar bölcsődéjének felújításáért tartott hálaadó istentiszteleten vett részt a belvárosi unitárius templomban. A belvárosi épületet a magyar kormány Kárpát-medencei óvodafejlesztési programja keretében korszerűsítették, három csoportnak, 45 kisgyereknek biztosít helyet.

Beszédében emlékeztetett arra, hogy a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében csaknem kilencszáz intézmény épült vagy újult meg, többszáz Erdélyben. Az építkezés pedig nem csak fizikai értelemben valósult meg, hanem „lelki és szellemi vonatkozásban is”. Mint rámutatott, a korszerűsítés, a modernizálás a magyarság megtartására irányul, a családokra, a nemzetre van tekintettel, hiszen ahol van beruházás, ott élő magyar közösség is van.

Emlékeztetett arra, hogy külhonban a magyar történelmi egyházak a magyar kormány partnerei. Az államtitkárság által meghirdetett idei programra (A gondoskodó nemzet éve) utalva elmondta: az egyházak gondoskodó közösségek, a nehézségben, az olyan bajban is kitartottak, kitartanak a nemzet mellett, mint a világjárvány vagy a háborúk.
   
Wesselényi Miklóst idézve rámutatott, hogy az unitárius ifjak előítélettől, babonától mentesen nevelkedtek, és úgy vélte, erre ma is nagy szükség van, hiszen az előítéletek egész közösségek sorsát pecsételik meg.
   
A megfelelő nevelést pedig már a legkisebb korban el kell kezdeni – mondta. A kolozsvári bölcsődében a gyerekek magukba szívhatják a magyarság bölcsességét és értékeit, amelyeket egy életen át magukkal vihetnek, a helyi magyarság nemzedékei nőhetnek fel benne – tette hozzá.
   
Andrási Benedek, a Magyar Unitárius Egyház püspökhelyettese Benkő Samu akadémikus szavaira emlékeztetett, miszerint a kolozsvári unitáriusok tudták, hogy a magyar oktatást az alapoktól kell kezdeni. Köszönetet mondott a magyar kormánynak a támogatásért, az unitárius egyháznak és a bölcsőde tantestületének pedig azért, hogy a legnehezebb időkben is kitartott, amikor évekig akadályozták terveiket.
   
A bölcsőde történetét Rácz Norbert Zsolt belvárosi unitárius lelkész idézte fel, aki szerint bár az értékes belvárosi épület több pénzt hozott volna, ha bérbe adják, a belvárosi egyházközség magától értetődően döntött úgy, hogy közösségi célra fordítja. A bölcsődehiányt orvosolták a kommunizmus idején államosított, majd visszaszerzett épülettel, 2010-ben ez lett a város első magyar bölcsődéje.
   
A romos ingatlant a hosszas akadályoztatás miatt csak hosszú évek alatt sikerült felújítani sokak segítségével - emlékeztetett. „Megtanultuk, hogy hitből épül közösségi intézmény, hitből épül a világ” – foglalta össze a beruházás tanulságait Rácz Norbert Zsolt. Hozzátette: miután nem engedték felfelé bővíteni az épületet, két új bölcsődei csoport egy másik belvárosi épületben kap majd helyet.
   
Mihályfalvi Katalin, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) oktatásért felelős ügyvezető alelnöke is az évekkel ezelőtti akut kolozsvári bölcsődehiányt idézte fel, amelyet végül közös összefogással sikerült megoldani. Aláhúzta: aki iskolát, óvodát, bölcsődét épít, az a jövőt építi.
   
Az avatóünnepségen a bölcsőde korábbi és jelenlegi gondozottjai tartottak ünnepi műsort, a szalagvágás előtt Pethő Kinga vezető óvónő köszöntötte a szülőket, a gyülekezetet. A felújított épületre Rácz Mária unitárius lelkész mondott áldást.