Influenza vagy megfázás?

Nátha vagy influenza döntötte le a lábáról? Ezt a kérdést igazából csak laboratóriumi vizsgálatok után lehet megválaszolni. Ennek ellenére, érdemes néhány tünetre odafigyelni, amelyek segíthetnek eldönteni, mennyire súlyos a betegségünk – hívja fel a figyelmet cikkében az egeszsegkalauz.hu.

Az októbertől márciusig tartó időszakra rendkívül jellemzőek a felső légúti megbetegedések (különösen jól tudja ezt az, akinek óvodás vagy kisiskolás gyermeke van), főként a nátha (más néven megfázás) és az influenza. A szakemberek szerint ezek a leggyakoribb betegségek az embereknél, a népesség legalább 20 százaléka elkapja ezeket évente legalább egyszer. Mindkét betegséget vírusok okozzák, és a rájuk jellemző tünetek is nagyon hasonlóak lehetnek. Melyek akkor a legfőbb különbségek közöttük?

Egyrészt, más-más vírusok a felelősek a betegségek kialakulásáért. Az influenzát az influenzavírus okozza, melynek négy (A, B, C és D) altípusa van. A legfertőzőbbnek, egyben legsúlyosabb tüneteket okozó A típusnak különböző, betűvel és számmal jelölt szerotípusai vannak (H1N1, H5N1 stb.). A nátháért ezzel szemben legalább 200 különböző vírus lehet a felelős, a leggyakrabban azonban az úgynevezett rhinovirus okozza a betegséget.

Az influenzára és a náthára általában ugyanazok (vagy legalábbis nagyon hasonló) tünetek a jellemzőek: tüsszögés, köhögés, torokfájás, orrfolyás, orrdugulás, fejfájás, gyengeség. Az influenza azonban jóval súlyosabb tüneteket okoz, és sokkal nagyobb a komoly, esetenként halálos szövődmények rizikója is. Náthából 7–10 nap alatt felgyógyulhatunk, míg az influenza gyakran két hétig (vagy még tovább) is elhúzódhat.

Az egyik legfőbb különbség, hogy az influenza gyakrabban jár magas, 38 fok feletti lázzal, és ez ráadásul több napon keresztül is tarthat. A náthára inkább a hőemelkedés a jellemző. Szintén különbség, hogy az influenzánál az emésztőrendszert érintő tünetek is lehetnek, elsősorban hányinger, hányás vagy hasmenés. Ezek a nátha esetében nagyon ritkák.

Természetesen, egyértelmű választ erre csak laboratóriumi körülmények között lehet adni, vagyis úgy, hogy „megkeresik”, mely vírus van jelen a szervezetben, melyik okozza a betegséget. A tünetek árulkodóak lehetnek ugyan, de könnyen előfordulhat, hogy valakinél egyik vagy másik tünet hiányzik, vagy erősebben, esetleg gyengébben jelentkezik.

• nem vagyunk lázasak, vagy csak hőemelkedésünk van, és az is csak 1–2 napig
• nem jellemzőek az izomfájdalmak
• nincs (vagy csak enyhe) fejfájásunk
• enyhe vagy közepes erősségű a köhögésünk
• fáj a torkunk
• tüsszögünk
• be van dugulva az orrunk
• erősen folyik az orrunk, taknyosak vagyunk
• hosszabb idő alatt alakul ki a betegség, napról napra folyamatosan egyre rosszabbul érezzük magunkat

• magas lázunk van, több napig is lázasak vagyunk
• erős ízületi és izomfájdalmaink vannak
• nagyon fáj a fejünk
• erősen, fájdalmasan köhögünk
• rendkívül gyengének, elesettnek érezzük magunkat
• fáj a torkunk
• az orrdugulás, orrfolyás mértéke még elviselhető, keveset tüsszögünk
• hányingerünk van, esetleg hányás és hasmenés is jelentkezik
• a betegség rövid idő alatt, hirtelen alakul ki (például reggel úgy ébredünk, hogy nagyon rosszul vagyunk)