Megint a technikum lett a befutó
A megújult szakképzésből a gazdasági szereplők elvárásai szerinti tudással és gyakorlati tapasztalattal felvértezve kerülnek ki a magyar fiatalok
- 2022.05.07. - 01:06
A nyolcadik évfolyam után a középfokú oktatásba továbblépők közül a legtöbben a technikumok mellett döntöttek 2022-ben is – emelte ki lapunknak Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár a felvételi értékelésénél. Ezek az intézmények az egyetemekre való továbblépést is kínáló végzettséget biztosítanak, ráadásul szakirányú továbbtanulás esetén előnyt jelent, ha valaki technikumból érkezik.
Hivatalosan is megszületett az idei középiskolás felvételi végeredménye, szeptemberben 98 ezer diák szeretné megkezdeni tanulmányait: összesen 85 286 nyolcadik, 7829 hatodik és 5299 negyedik évfolyamos diák jelentkezett a meghirdetett képzésekre. Pölöskei Gáborné, szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár lapunk megkeresésére rámutatott, hogy a diákok választása alapján igen sikeres a megerősített szakképzés, mert egyre népszerűbbek a technikumok. Mint mondta, a nyolcadik után továbblépők közül a legtöbben a szakmát és érettségit egyszerre adó intézmények mellett döntöttek 2022-ben is, akárcsak tavaly. A technikumok bármilyen más iskolatípust magasan előznek, ezeket az iskolákat a felvételizők több mint 42 százaléka (34 831 fő) választotta – hangsúlyozta az államtitkár.
Hagyományos gimnáziumi képzésre a felvételizők 34 százaléka (28 526 fő) jelentkezett, és további, csaknem húsz százalék (15 941 fő) szeretne bekerülni hároméves szakképző iskolákba. Az Oktatási Hivatal közlése szerint a diákok elsöprő többsége be is került az általa megjelölt iskolák valamelyikébe, a nyolcadikosok mintegy 97 százalékát felvették, az érintettek több mint háromnegyedét ráadásul az elsőként megjelölt, leginkább vágyott intézménybe.
Pölöskei Gáborné a technikumok vonzereje kapcsán megjegyezte: ezek az intézmények az egyetemekre való továbblépést is kínáló végzettséget biztosítanak, ráadásul szakirányú továbbtanulás esetén előnyt is jelent a felsőoktatási felvételin, ha valaki technikumból érkezik. Az előnyök közt említette továbbá, hogy a tartalmában megújult, rugalmasabb rendszerben nem kell azonnal konkrét szakmát választani, hanem először elegendő csak az érdeklődési körük szerinti ágazatot kiszemelni.
Az ötéves technikumokban két, a hároméves szakképzőkben pedig egy évig tartó alapozó képzés után, átgondoltabban dönthetnek a fiatalok arról, melyik szakma felel meg leginkább a terveiknek és képességeiknek. A hároméves szakképzőben is minden szükséges ismeret megszerezhető a biztos elhelyezkedést és tisztességes bért garantáló pályakezdéshez – fejtette ki az állam-titkár.
Beszélt arról is, hogy a szakképzésbe újonnan belépők havonta 8–16 ezer forintos általános ösztöndíjat kapnak. Akinek duális formában, vállalati együttműködésben folytatódik a képzése, annál ezt csaknem százezer forintos munkabér váltja fel.
Fontos újdonság a pályakezdési támogatás, amelyet először tavaly fizettek ki a szakmai vizsgát sikeresen teljesítőknek. Az elmúlt tanév végén mintegy nyolcszázan kaptak átlagosan 230 ezer forintot, miután döntő többségben jó vizsgaeredményt értek el. Az új szakképzési intézményekből a gazdasági szereplők elvárásai szerinti tudással és gyakorlati tapasztalattal felvértezve kerülnek ki a fiatalok, akik már a tanulmányi éveik alatt is hozzá tudnak járulni a vállalkozások jobb teljesítményéhez, hatékonyabb működéséhez.
Nem kell elcsüggedniük azoknak sem, akiknek most nem sikerült a felvételi. Az érintett 2636 diák a jövő hétfőn induló rendkívüli felvételi eljárás során még mindig bekerülhet az ősszel induló képzésekre. Az Oktatási Hivatal honlapján már elérhető a keresőprogram, amely megmutatja, mely iskolákban maradtak még férőhelyek. Fontos azonban, hogy a második körben már nincs központi eljárás, hanem mindenkinek személyesen kell felkeresni a választott iskolát.
A német a második legnépszerűbb idegen nyelv hazánkban
A németvizsgákkal véget ért a tavaszi érettségi első hete (a folytatásban hétfőn nemzetiségi nyelv és irodalom, kedden kémia és földrajz következik). Csaknem tizenötezren vágtak neki az írásbelinek németből: középszinten tizenkétezren, emelt szinten több mint 2600-an. Középszinten a vizsga három-, emelt szinten négyórás. A dolgozat első részében olvasott szöveget kell értelmezni, a második részben nyelvhelyességi kérdésekre válaszolhatnak a vizsgázók, ezt követi a hallott szöveg értését vizsgáló feladatlap, végül pedig az íráskészségről kell számot adni.
Szótárt csak az utolsó vizsgarésznél használhattak a tanulók. Itt az egyik feladat során e-mailben kellett tippeket adni egy barátnak arról, hogyan lehet tökéletes profilképet készíteni a közösségi oldalakra. A nyelvhelyességi feladatsorban egyebek mellett arról volt szó, milyen feladatai vannak egy betegápolónak, de nem hiányzott a klasszikus turistaeligazító téma sem. Azok a diákok, akik az emelt szintű dolgozatot írták meg, duplán jól jártak, hiszen a nyelvi emelt érettségi megfelel a B2 szintű, azaz középfokú nyelvvizsgának, és az egyetemi felvételin is pluszpontokat ér.
Egyébként Magyarországon a német a második legnépszerűbb és legtöbbek által tanult nyelv az angol után, 2021-ben több mint 14 ezer nyelvvizsgát tettek belőle. A sikeres közép- és felsőfokú nyelvvizsgák díját (negyvenezer forintos határértékig) visszafizeti az állam a 35 év alatti fiataloknak, az intézkedés bevezetése óta több mint 124 ezer fiatal kapta vissza a pénzét. A nyelvtanulásban a középiskolás korosztály a legaktívabb, az Oktatási Hivatal statisztikái szerint a tavaly megszervezett 85 ezer nyelvvizsga közül csaknem 52 ezret tettek le a 14–19 éves fiatalok.
(CsA)
